A Tanácsköztársaság napjai Esztergomban (1960)
Szabó László: A Tanácsköztársaság szociális és kulturális politikájának eredményei Esztergomban
sebb helyekre küldte, ahol súlyos veszteségeket szenvedtek. Sebesültek és rokkantak tízezrei árasztották el az országot. Esztergomban „ . . . Az iparosmesterek és segédek nagy része szintén fegyver alá állott, s műhelyekben nélkülözhetetlenné vált a tanuló. Miniszteri rendelet alapján bizony sok tanulót kellett felmenteni, hogy az itthon maradt család kenyerét megkeressék . . ,”10 A világháború kitörése után a katonai szolgálatra bevonult férfimunkások helyett fokozódó mértékben alkalmazták a női és gyermeki munkaerőt. A földművelő osztály aggjai, asszonyai és gyermekei végezték azt a munkát, amit a háborúig az erősek végeztek. Az árak állandóan emelkedtek és stilyos gondot, nélkülözést okozott azoknak, „akik a mindennapit a piacról szerezték be”. ,, . . . a házak építése abbamaradt, gyáralapítás, üzembővítés nincs, új ruhát kevesen vesznek, pang a bútoripar a családalapítások, házasságok megkötésének a szünetelése miatt. Csak a hadseregnek szállító, meg a feltétlenül szükséges árucikkeket gyártó ipartelepek vannak és maradnak teljes üzemben . . . Általában megállapítható azonban, hogy az itthon maradt munkások is csak a felét keresik meg annak, amit a béke idején kerestek. Azt látjuk, hogy az ipari munkából élő összes családokra most csak fele annyi jut, mint amennyi a béke idején jutott.”11 A háború idején egyre súlyosabb lett a dolgozó osztályok helyzete. Míg a katonák és munkások éheztek, pusztultak, addig a tőkések milliókat vágtak zsebre a dolgozók véréből, verejtékéből. Az 1917. év elejétől forradalmi helyzet alakult ki Európában. Hazánkban is egyre fokozódott a háborúellenes mozgalom. Hiába volt a féktelen terror, a dolgozókat már nem lehetett többé ámítani. 1917 május elején a tatabányai, dorogi és tokodi bányászok harcos bérmozgalmat indítottak. Felemelték szavukat az alacsony bérek, a gyenge élelmiszer-ellátás és a háború súlyos terhei miatt, A bányamunkások már nem elégedtek meg a bányigazgatóság 25%-os béremelésével, és Tatabányán több akna munkásai sztrájkba léptek, a dorogi és tokodi bányáknál pedig általános sztrájkot kezdtek a bányászok. A bánya vezetői a katonaságtól kértek segítséget a sztrájkmozgalom elfojtására, ennek ellenére az általános sztrájk egy hétig tartott. A sztrájk több vezetőjét és a sztrájktörők ellen fellépő asszonyokat letartóztatták, de a dorogi és tokodi bányászok egynegyede még május közepén sem vette fel a munkát. Hasonló sztrájkmozgalmak voltak az ország más részén is. A háborúból kivezető utat a világ dolgozói számára Lenin vezetésével az orosz munkásosztály mutatta meg. 1917. október 25-én (nov. 7.) a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme döntő fordulatot hozott nemcsak a háború, de az egész emberiség fejlődésének menetében. A világ egyhatod részén megdőlt az imperialista burzsoázia uralma, és uralomra jutott a forradalmi proletáriátus. 10 Bárdos J: Az esztergomi iparostanonc-iskola története, (füzet) Esztergom, 1934. 11 Vasárnapi Könyv. 1914. 141 —142. old. 43
