A Tanácsköztársaság napjai Esztergomban (1960)
Szabó László: A Tanácsköztársaság szociális és kulturális politikájának eredményei Esztergomban
A Bolsevik Párt által vezetett orosz munkásosztály példát mutatott valamennyi ország munkásosztályának. Az orosz forradalom hatására Magyarországon is fellángoltak a háborúellenes mozgalmak. Az oroszországi forradalomban részt vett és hazatért hadifoglyok még nagyobb lendületet adtak a háborúellenes mozgalomnak. A sorozatos tüntetések, sztrájkok, katonalázadások és háborús vereségek következtében az uralkodó osztály hatalma meggyengült, és 1918. október 31-én győzött a polgári demokratikus forradalom. Az esztergomi katonaság csatlakozott a Nemzeti Tanácshoz, Esztergomban is megalakult a Nemzeti Tanács. November 6-án Beniczky Ödön bejelentette, hogy főispánt minősége megszűnt s a vármegye kormánybiztosává nevezték ki. Megalakult a polgárőrség. A forradalom hírére az esztergomi laktanyák órák alatt kiürültek. A hadifogolytáborokból negyvenezer különböző nemzetiségű hadifogoly szabadult. A frontról tömegesen érkeztek haza a katonák. Esztergomban a Radikális-párt elnökéül Kernstok Károly festőművészt jelölték. A Szociáldemokrata Párt a városban és községekben egyaránt szervezkedett. Megszervezték a Károlyi-pártot, amelyben több egyházi személy is vezető szerephez jutott.12 1918. november 16-án a dolgozó tömegek követeléseinek engedve, kikiáltották a köztársaságot. Megszűnt a Habsburgok négyszázéves gyűlölt uralma. A hatalomra jutott polgárság azonban nem tudta és nem is akarta megoldani az ország legdöntőbb kérdéseit. A polgári demokratikus kormány fegyveres erejével megvédte a munkásokkal szemben a gyárat, a parasztokkal szemben a földesurak kastélyait, birtokait. Ebben segítséget nyújtottak a Szociáldemokrata Párt jobboldali vezetői is. A Károlyi kormány nem oldotta meg a demokratikus átalakulás legfőbb problémáit, így a hivatalok megtisztítását, az egyház és állam szétválasztását, a földreformot, nem gondoskodott a leszerelt katonákról és munkanélküliekről. Az ország helyzete rendkívül súlyos volt. A nagybirtokosok az élelmiszerellátást azzal súlyosbították, hogy nem szállítottak élelmiszert az éhező fővárosi munkásoknak. Az 1918. november 20-án megalakult Kommunisták Magyarországi Pártjának programja mutatott egyedül kivezető utat abból a nyomorúságos kül- és belpolitikai helyzetből, amelybe a háború, majd a polgári kormány tehetetlensége vitte az országot. A párt leszögezte, hogy a polgári demokratikus forradalom vívmányait csak úgy lehet biztosítani, ha a magyar munkásosztály követi orosz testvéreink példáját, és megvalósítja a proletariátus diktatúráját. A kormány tehetetlensége és az SZ. D. P. vezetőinek megalkuvó politikája miatt a munkások, a néptömegek elégedetlensége fokozódott. 12 Esztergom és Vidéke, 1919. március 9. 44
