A Tanácsköztársaság napjai Esztergomban (1960)

Szabó László: A Tanácsköztársaság szociális és kulturális politikájának eredményei Esztergomban

Az esztergomi érseki tanítóképző igazgatója, Kováts Kálmán 33/1895—96. sz. alatt azt jelentette, hogy „a tantermek nedvesek, doho­sak, s mind az ifjúságra,mind a tanárokra a legnagyobb fokban egészség­telenek.”5 1896-ig az intézetnek, az igazgatón kívül, nem voltak rendszeres állásra kinevezett tanárai. Az egyes tantárgyak tanítását óraadó és gyak­ran változó segédtanárok látták el. A gyakorló elemi iskolának úgy léte­sítettek helyet, hogy a prímási uradalmi cselédeket kiköltöztették, és lakásaikból alakítottak tantermeket. A népiskolai oktatás színvonalára vet fényt, hogy 1898-ban az eszter­gomi iparostanonc iskolában a fél-analfabéta iparostanulók nagy száma miatt fel kellett állítani egy B. előkészítő osztályt, sőt hat hónap múlva egy C. előkészítő osztályt is kellett szervezni. Iskolák építésére nem jutott pénz, de ugyanakkor 1900-ban ,,. . . a hercegprímás a király kép­viselőjét, az ország előkelőségeit, a vármegye és a város vezetőit az érseki palotában látta vendégül, míg közel ezer meghívott vendégnek az akkori Fürdő-szálló éttermében, a Magyar Királyban és a papnevelő intézetben téríttetett.”6 Az 1905. évi orosz polgári demokratikus forradalom hatására Magyarországon is fellendült a munkásmozgalom. A forradalom hatásá­nak hullámai Esztergomig is elgyűrűztek. Egyre több munkás kapcsoló­dott be tevékenyen a munkásmozgalomba. Az országos ifjúmunkásmozga­lom hatására, Esztergomban ,,... elsőízben 1907-ben merült fel panasz, hogy különösen az építőiparos tanulók esténként szakszervezetek helyi­ségeit látogatják, s hogy az ott hallott tanítások elbizakodottá teszik a fiúkat, szorgalmuk csökken s több a fegyelmezetlenség. Egyben eltilt­ják az iskolai előadáson a piros nyakkendő viselését.”7 A 20. század első évtizede Magyarországon is a polgári demokratikus forradalom érdeklődésének időszaka volt. Az ország dolgozói választ kívántak arra a kérdésre, hogy miként söpörhető el a feudális nagybirtok- rendszer, hogyan juthat földhöz a parasztság, a dolgozó osztályok érdekei­nek megfelelően oldják-e meg a politikai szabadságjogok kérdését, hogyan szabadulhat meg az egész magyar nép a Habsburg-monarchia kereteiből és szerezheti vissza teljes állami függetlenségét. A munkásság pártjának, a Szociáldemokrata Pártnak megalkuvó vezetői azonban nem irányították a munkásság minden figyelmét és erejét a tőkések és nagybirtokosok elleni közdelemre, valójában az impe­rialista háborúra készülődő kormány politikáját támogatták. 5 Bartal Alajos: Az eszergomi érseki róm. kát. lieeum és tanítóképző-intézet története. Esztergom, 1942. 2 Komárom és Esztergom ideiglenesen egyesített vármegyék múltja és jelene. Bp. — Sashalom, 1938. (A továbbiakban Komárom és Esztergom vármegyék múltja és jelene.) 7 Bárdos József: Az esztergomi iparostanonc-iskola története (16 old. füzet) Esztergom, 1934. 41

Next

/
Thumbnails
Contents