A Tanácsköztársaság napjai Esztergomban (1960)

Tóth István: A Tanácsköztársaság hétköznapjai – Közigazgatási intézkedések Esztergom vármegyében és Esztergom városában

falusi szegényparasztság teljesen megszabaduljon a régi jegyző, a pap, a szolgabíró vagy a nagygazdák befolyása alól -—, azonban bizonyos — és ez volt a legfontosabb —-, hogy a munkásosztály és a dolgozó parasztság legforradalmibb képviselői bent voltak. Bár nem volt mega teljes következetesség abban, hogy kik maradjanak meg a volt elöljáróság tagjai közül az új szervekben, — a nép legádázabb ellenségeit kíméletlenül elűzték.

Az elkergetett süttői jegyző, Gősy György így kért orvoslást a nép döntése ellen a megyei munkás- és katonatanácstól:

„Múlt év nov. 4-ón Süttő községből menekülni voltam kénytelen. A lelketlen izgatok bosszúvágyuk kielégítésére panaszfeljelentéseket gyűjtöttek ellenem. . . Varga Lajos, az ottani falusi tanács elnöke, felfegyverzett kőfaragókkal rám tört, a községházára kísértetett és délutáni 4 óráig, tehát 9 óra hosszat az ottani piszkos fogdába záratott, azon naiv okadatolással, hogy másképp nem tudott volna a nép dühe elől megvédeni. . .

A hatalmi téboly itt sem bírt megállni. Múlt héten Varga Lajos üzenet útján tudomásomra hozta, hogy „összes vagyonom zár alá van helyezve.” Hogy a Kormányzótanácsnak minő rendeletére alapította ezen önjogú cselekedetét, nem tudom, mert a tanácsok jogköre tárgyában kiadott 1919. XXVII. sz. rendelet szerint „gazdag polgárok (kik közé talán én mégsem tartozom) pénzkészletei és nagyobb értéke zár alá vehetők „s nem vonatkozhatik az én szerény lakásomon található bútoraim, berendezési és felszerelési tárgyaira, de nem vonatkozhatik a községben levő 14 holdas kis gazdaságomra se. A hercegprímási uradalomtól 1918.okt. 1-től apósom, Karátson Ferencz budapesti lakossal haszonbérbe vett vadács-pusztai kis béresgazdaságunk élő- és holt felszerelését a Kormányzótanács XXXVIII. sz. rendele te ugyancsak nem érinti. Lévén ... a csekély hozamú kis birtok művelés alatt álló szántó területe legfeljebb 60 hold. . .”

Miután felsorolja, hogy hány béres, hány pár ökör, ló műveli a gazdaságot, mennyi tehén, sertés, juh képezi a jószágállományt s hogy takarmánya a községben van, gabonáját viszont elvitték, kéri ügyében a szigorú vizsgálatot. Befejezésül „bátorkodik megjegyezni”: „Esztergomban Stern Márkus (primaciális) pincéjébe beraktározott, 20 hektoliter borom is zár alá vétetvén, ennek feloldását is kérem.” (1084/1919.)

Mi volt az igazság a nép szempontjából?

Varga Lajos süttői munkástanács elnök panaszát ugyanott megtaláljuk.

„Elvtársak! Süttő község munkástanácsa panaszt emel Gősi György volt süttői jegyző ellen, ki most Esztergomban van alkalmazva.

Nevezett ellen a község proletárjai többször fordultak a fórumok elé orvoslás végett, de sajnos eddig nem jutott az ügy dűlőre. Novemberben elhagyta a községet s oda mint dolgozó tisztviselő nem tért vissza. A nép az ő gőgös, goromba bánásmódját nem tudja megbocsátani s így még látni sem akarja többé.

12