A Tanácsköztársaság napjai Esztergomban (1960)

Orbán Sándor: Az esztergomi érsekség a proletárdiktatúra ellen és az ellenforradalom felülkerekedéséért

val rendezendő diplomáciai kapcsolat ügyében ténylegesen is közbejárt,24 mégis, miképpen az ellenforradalmiság vádját nem, az új feltételeket sem fogadta el. „Püspöki joghatóságukat” és magát az egyházat érintő változásokhoz nem járulnak hozzá — írja Csernoch — és kifejezésre juttatja, hogy „végtelenül fájna, ha az autonómia megvalósulása az utolsó percben az egyház szervezetével össze nem egyeztethető követelések miatt hiúsulna meg”.25

Márpedig ez történt. Kikéstek az időből és e legfőbb tervük, mely- lyel óvn>, átmenteni akarták pozícióikat, nem valósulhatott meg. Az autonómia jelentette befolyás nélkül, valamint a hierarchia teljes egységének híján válságos helyzetben állt Esztergom az események sodrában. „Már- már úgy látszott — olvashatjuk vallomásukat —, hogy az egykor hatalmas katolikus egyház, az a vita et haereditaria religio tehetetlenül összeomlik, amelyet hívei is elhagynak, pásztorai sem tudnak fenntartani.”26 Az önmaguk által is igen kilátástalannak ítélt helyzetnek jó mutatója, hogy Esztergom sorra engedélyezte az egyházi birtokok eladogatását, sőt már azt is fontolóra vette, hogy „célszerűségi és politikai okokból” „a megváltás elleni felajánlást” tanácsolja.27

Helyzetén már mit sem segített a kormányra letett hűségesküje, melyért cserébe azt várta, hogy az megvédi az ellenforradalmiság vádjától.28 A kormány nemhogy a reakciós egyház, de még saját megvédésére sem rendelkezett kellő erővel. Helyét átadta a proletariátus képviselőinek.

*

A proletárdiktatúra új helyzetet teremtett az egyház számára is Bár az 1919 elején végbemenő balratolódásnak Esztergom is szemtanúja volt, mégis készületlenül érte a Tanácsköztársaság kikiáltása nyomán beálló fordulat.

Ha a polgári demokratikus forradalom időszakában, különösen 1918 januárjától nem is volt komolyabb gyakorlati jelentősége az állami vezetéssel való bizonyos kölcsönös támogatásnak, mégis most még erről a lehetőségről, a forradalom továbbfejlődése felülről való megakadályozásának lehetőségéről is le kellett mondania. Anélkül, hogy autonómia

24 Esztergomi Érseki Levéltár 1016/a/1919. Csernoch február 12-i válaszlevelében az ezirányú tárgyalások állásáról értesíti Vass János vallásügyi minisztert, és ígéri, hogy továbbra is tájékoztatja a bécsi nuncius követségi tanácsosával Micara Kelemennel való közvetítő tárgyalásairól.

25 Esztergomi Érseki Levéltár 1177/1919. Levele Károlyihoz.Hasonló tartalmú levelet küldött Vass vallásügyi miniszternek is.

26 Katolikus Szemle 1919. aug. 204. lap. (Sorsdöntő idők e. szerkesztői vezércikk.)

27 Esztergomi Érseki Levéltár 1580/1919. Csernoch márc. 16-i levele a püspökökhöz.

28 „Hiszem, hogy a kormány az eskü elrendelésével ezen vádak ellen akar minket megvédeni” — írta Csernoch febr. 23-án a vallásügyi miniszternek. Esztergomi Érseki Levéltár 1630/1919.

107