A Tanácsköztársaság napjai Esztergomban (1960)
Tóth István: A Tanácsköztársaság hétköznapjai – Közigazgatási intézkedések Esztergom vármegyében és Esztergom városában
A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG HÉTKÖZNAPJAI Közigazgatási intézkedések 1919-ben Esztergom-vármegyében és Esztergom városában TÓTH ISTVÁN 1919. március 21-én alakult meg a Tanácsköztársaság kormánya, a Forradalmi Kormányzótanács, mely a Magyarországi Szocialista Párttal együttes kiáltványt intézett a magyar néphez. Ebben kimondta, hogy — „A törvényhozói, végrehajtói és bíráskodó hatalmat a munkás-, paraszt- és katonatanácsok diktatúrája gyakorolja.” Tehát a proletariátus lett a hatalom birtokosa. A Tanácsköztársaság alkotmánya meghatározta a hatalom gyakorlásának módját is. A kiáltvány szellemében, a pesti események hatására, Esztergomban is a munkástanács vette át a hatalmat. Minden bizonnyal készült jegyzőkönyv a magalakulásról, a végrehajtó szervek — intézőbizottság, direktórium megválasztásáról, de sem erről, sem az ezt követő tanácsülésekről nem maradtak feljegyzések a levéltárban. Pedig ilyenek birtokában összefüggőbb, átfogóbb képet alkothatnánk a munkástanács egész működéséről. Esztergomban március 22-én alakult meg a direktórium — négy taggal. A kormánybiztos-főispán ennek még tagja, de a napok múlva újjáalakult, öt főre kiegészült direktóriumból már kirekesztik. Aláírásával március 21. után még több napon át találkozunk, amikor is „Esztergom vármegye főispánja” köriratú, koronás-címeres pecsétje mellett magát ,,népbiztos”-nak nevezi. Március 31-én jelentik a Belügyi Népbiztosságnak, hogy az esztergomi járásban a községi tanácsok megalakultak és működésüket megkezdték. (271/1919.) A hatalom gyors átvételét az is elősegítette, hogy több helyen március 21. előtt alakultak tanácsok s ezek tagjai akkorra már gyakorlatot szereztek a közigazgatás irányítására, ellenőrzésére. Megismerkedtek az apparátus felépítésével, személyes élményeik alapján ismerték meg a dolgozók szükségleteit, felmérték az ebből következő tennivalókat s ami nem lényegtelen, kitapasztalhatták a régi tisztviselők magatartását. A tanácsok korábbi meglétét tanúsítják a szervek elnevezésében március 21. után is használatos változatok, mint „földmívestanács”, „néptanács”, „paraszttanács”, „helyi sovjette bizottság”. Megvan a bajóti jegyző jelentése is, melyet még a kormánybiztoshoz írt. Eszerint 9
