Ápolónők Napja 2004.
Ápolónők Napja 2004. 7 Gönczy Béla a kórház átadásával egyidőben átlátva a személyzet alacsony számát, lépéseket tett a létszám emelésére. Beadványában kifejtette, hogy a főnővér bár gyakran segíti az ápolási munkát, más irányú feladatokkal is le van terhelve. Ugyanakkor az altatással járó műtéteknél mindig kellett egy nővér „a pulzus tartásáho^’. A 80 beteget ellátó kórházban 8 kisebb nagyobb épület volt 104 helyiséggel. Könnyű belátni Gönczy Béla igényének jogosságát. A megyei tisztifőorvos Seyler Emil döntően pénzügyi szempontokra hivatkozva próbálta az igazgató kérését megtagadni, és bár a nővér és cselédlétszám bővítését nem sikerült megakadályozni, a segédorvos kinevezésére csak 1904-ben került sor. A Kolos Kórház fennállásának első évében 1700 beteget látott el /1237 magyarországi, 57 ausztriai és 13 külföldi/. Az ápolási napok száma 27.982 volt, az 1 betegre jutó ádagos ápolási idő 21,4 nap volt. A kórházban az ápolási tevékenységet továbbra is a Szatmári Irgalmas Nővérek végezték szigorú szabályok között. „A nővérek rendes szolgálata az osztályokon reggel 7-től 1’ 1-ig, és du. 1/2 3-tól 1’ 7- ig, az éjjeli szolgálat este ' 9-től reggel 5-ig tart. Közös ebédre " -1-től " 3-ig és este 7-től " 9-ig terjedő idők szolgálnak. A nővérek szolgálatváltására 15 pernyi idő biztosíttatik ... A sebészeten a műtőre és az osztályokra, továbbá a belgyógyászati férfi osztályra 2- 2 nővér van beosztva, a belgyógyászat női osztályán azonban csak 1 nővér van alkalmazva, ki a szolgálatot az oda beosztott ápolónővel /cseléd/ lehetőleg megosztja. Sújt fektettek a szakszerűségre is, ezért „oly apácák vagy cselédek, akik betegnél még nem voltak alkalmasa, és ily alkalmazás hiányában még megbizgatatlanok, éjjeli szolgálatra egyáltalán nem alkalmazhatók, illetve a beosztásnál abból káhagyandók, vagy pedig csakis a gyakorlott nővérrel együtt osytandok be, míg a kellő jártasságot meg nem szerezték. ” Minden nővérnek megvolt a maga feladata, pl. ruhavarrásra egy külön nővér nyert megbízatást és ő végezte a betegek ruhájának és ágyneműinek a javítását is. ,^4z elkülönítőn levő osztályos nővérek tekintettel, arra hogy ez az osztály néha hosszabb időtartamra oly veszélyesen fertőző betegek által van elfoglalva, hogy nemcsak a külvilággal, de a kórházon belüli személyzettel sem érintkezhetnek, részt vehetnek ugyan a misén, de csakis a kórházi kápolnának e célra fenntartott és külön bejárással ellátott, jól elkülöníthető fülkéjében. ” A nővérek egyéb teendőit is a rendkívül szigorú „Szolgálati rend az esztergomi Kolos közkórházban’’ árak megállapodásban foglalták össze, melyet 1911. október 2-án Woelfle M. Afra tartományi főnöknő, Gönczy Béla, valamint Haller M. Leonida kórházi főnöknő irt alá. 1911. márciusában Margit M. Damiana Kolos irgalmas nővére 28 évesen meghalt. Az ő nevét megőrizte a fiatal korán meghökkenő újság, de hányán voltak, akik névtelenül
