Zolnay László: Emléklap Esztergom második megalapításának hétszázadik évfordulóján (1956)
- 4 eredetű udvarhölgyét, a - világszépédé hírében állt - Iota kis- crszonyt, ki utóbb Benedek maceói herceg felesége lett, Katona József Bánk bánja Melinda fogalmában és eszményi alakjában tette irodalmunk halhatatlanjává. Iota asszony egyik unokaöccse,ez ngyanoaak spanyol földről eredt Simon ispán, - a Bajótlak és líagymartoniák őse - 1241/42-ben az esztergomi vár tatár ellenében való védelmével vált hadtörténelmünk kimagasló hősévé. Esztergom várfalai közt zajlott le, 1213-ban Gertrud királyné tragédiája, amelynek kis hljján az ifjú Béla herceg, - a későbbi IV.Béla király - is áldozatul esett. Az esztergomi várban az ország első kővárát gyanítja a mai kutatás. A vártól különálló polgárvárost s az érseki váralját ekkoriban mintegy húsz, utóbb eltűnt falu udvarolta körüli/ A város dűlő- és tájneveiben hét-nyolcszáz év előtti személynevek kisértenek visszás mintha földrajzzá vált volna errefelé a történelem. A régi okiratok tanúsága szerint a sok eltűnt esztergomi falu - Hyir, Béli, Abony-Szentkirály, Bajon-Szent Lá- zár-Szentkereszt, Peszér, Perecsény, Szentpál, Kovácsi, Újfalu, Héviz-Tapolca, Szentanna, örmény, libád, Ákospalotája, Zamárd - sorában Szenttamás és Szentgyörgymező épúgy önálló község volt, mint a Iát felé eső Zsidód. A Szentkirályi földek neve a XII. századi alapítású Szent István királyról nevezett johannita telep emlékét őrzi. A Holop-kút néven ismert kirándulóhelyet, a Vaskapu közelében száz esztendeje még Úrkútjának hívták} I.Endre király fia, Dávid "úr" emlékezetére. Dávid herceg itteni birtokát lo93 körül hagyományozta a tihanyi apátságnak. A Kusz- tusi-szöllők mai neve is XIII.századi birtoklásból eredj 1252- ben az esztergomi egyház őrkanonokja, - custosa - lett e szöl- lők gazdája. Lejjebb, a - valamely régi szomorúság hírmondójaként - Bubánatnak nevezett völgynél az Ákoshegy a XII.században itt élt Ákos nemzetség emléke. A Dédai sziget az 12oo-as évek elején itt, Zamárd falunál /ma Szamárhegy/ birtokos Déda ispán személynevét idézi fel. A tatárjárás előtti évtizedekben az esztergomi Várban, a
