Zolnay László: Emléklap Esztergom második megalapításának hétszázadik évfordulóján (1956)

- 3 ­pa nemzetközi ás keresztyén kultúrája itt vált először magyar­rá. A négyfelé vágott Kopány teteme maradványát akkor szegez - tette Szent István az esztergomi város kapujára, amikor a Tár­ban fenn már a Szent Adalbert bazilikát alapozták. Szent Adal­bert püspök, István megkeresztelő je, - életének legendája sze­rint - Magyarországon jártában az esztergomi Tárhegyen döntöt­te meg s vetette tűzre a pogány magyarok bálványát. Az ősvaüás, a pogány hitvilág fő isten-asszonya, 5agyboldogasszony - kinek kezébe ajánlotta a haldokló István, országát, - ugyané hegyen , az ország védőasszonyának Mária-kultuszában született újjá, élt tovább. A pogány magyarok utolsó sámánjai és énekmondői, a re - gősök, az esztergomi lázár-lovagok szolgaságára vetve, koldul- gatva dalolgatták a régi hősi énekeket» elfoszló pogánykori ml- veltségünk emlékeit tán ép az ő ajkukról vette át a népkölté - szét, a szájhagyomány.V lm ugyanekkor már a haladást hozó új­hit papjai - egyelőre még latin nyelvű - költészetünk első zso­lozsmáit hangjegyezték s vetették hártyára. A III.Béla építtette, romjaiban máig álló esztergomvári királyi palotának építészeti Btllusformái már a középkor máso­dik szakasza új, nagy építészeti forradalmának, a gótikának, a csúcsíves építészetnek jegyeit jelenítik meg. A Hl. és XIII. század fordulóján bizánci görög mesterek nyomán francia építé­szek vállvetve dolgoznak itt a magyar kőfaragókkal. A francia- országi eredetű csúcsíves építészet esztergomvári megjelenése 118o-12oo körül, Időben szinte az egész középeurópai kultúrte- rületet megelőzi» ez teszi a mai napig nemzetközi értékű művé­szettörténeti emlékké az esztergomi Tárhegy palotaromját, az esztergomi Tármúzeumot. A várhegyi királyi palota termeiben fogadta egykor III. Béla király a keresztes hadjáratra induld Barbarossa Frigyest /1189./ Utóbb Imre király feleségének a Palermoban nyugvó Ara­góniái Konstancia udvarának vidám trubadúrjai, Beire Tidal és társai pengették itt a lantjukat. Be nem csak trubadúrok kezűi­tek Esztergomba a spanyolföldi királyasszonnyal! Egyik spanyol

Next

/
Thumbnails
Contents