Zolnay László: Emléklap Esztergom második megalapításának hétszázadik évfordulóján (1956)

Az esztergomi Tárhegyen, - a mai Bazilika helyén - építtette meg latrán király a mentora, Szent Adalbert prágai püs - pök emlékének szentelt főtemplomot. Ezzel egyidőben épültek meg, lenn az esztergomi polgárvárosban, a Szent Lőrlnoről a a Szent Miklósról nevezett plébániatemplomok la. Az esztergomasst- geti bencés apácazárda alapítását a történetíró még Gizella királynénak tulajdonítja.

E kettős város - érseki Tárhegy, érseki Tiziváros és Királyi polgárváros - lett a ZZ.századi magyar állam- és egyház- igazgatás központja.2/

A polgárváros frank, vallon, lombard távolsági kereske - dőlnek, a hires esztergomi latinosoknak dunai naszádjai és üti málhás-szeksrel, árúikkal Bizánctól Kievig, Hegensburgtől Te- lencéig, a Bajnán túli Gantél a délitállal Apuláig rótták Európa vízi ás szárazl országútjait. Nem csoda, hogy a régi utazók csodálattal emlegetik a tatárjárás előtti városnak, a magyar fővárosnak európai fényét, gazdagságát.^/ E város, jóléte és lélekszáma dolgában, vetekedett Dél-, Kelet- és Hyugateurdpa metropoliszaival. Lélekszámát a középkor derekán tízezer emberre tették; ez a szám Európa akkori nagyvárosainak lálekszámáváL egyezik.

De nem csupán politikai és gazdasági életünk bölcsője volt ez a hajdani Esztergomi Középkori művelődésünk kezdeteinek első szálai is Ide vezetik a kései kutatót. III.Béla király eszter - gomi kancelláriájának tudós klérikusai Párie, London, Oxford, Pádua egyetemeit járják. S az ódon esztergomi Tár romos palotájának egyik szobácskájábán sercsgett a történetíró Anonymusnak, - a ma már személyében Is ismert Péter mester királyi jegyző - nek, a tudós esztergomi prépostnak, - lúdtolla 1b. írásbeliségünk itt született meg. De a latin nyelvű középkori magyar költészet ódon himnuszai és kantllénál Is az esztergomi Tárhegyen csendültek fel, - először.V

A X. századvégi hanyatló pogány műveltség e városban a- dott helyet a fejlődést jelentő újnak. A középkori hűbéri Euró- 2 -