Zolnay László: Emléklap Esztergom második megalapításának hétszázadik évfordulóján (1956)
ím.q Z (o1 1956. december 17-én Tolt hétszázadik éré annak, hogy a tatárok által elhamvasztott Esztergom Tárosét, a koraközépkori Magyarország addigi fővárosát, megmaradt polgárai és IT. Béla király másodszor megalapították.1/ így hát Esztergom napjainkban ünnepli újjászületése hetedik centenáriumát. 1 régi Esztergom városa, a I.századtői a HII.századig,- vagy hatvanezer éve emberlakta tájon, őskori, majd ókori, kelta és római települések helyén, - Séza fejedelem korától a tatárjárásig, mintegy háromszáz esztendőn keresztül Magyarország fővárosa volt. 97o körül itt alapította meg fejedelmi székbe - lyét a pogány és keresztyén Istent egyként tisztelő Géza fejedelem. Itt született fia, Tajk, aki utóbb István néven keresztyén hitre térve - utóbb nemzeti szentként tisztelt - első királyunk, a magyar hűbéri állam megteremtője lett. István király, majd utódai, Esztergomban hozták az ország első törvényeit. E város volt a régi, terménygazdálkodó ország gazdasági életének szive. Itt működött a királyi kamara. Messze országrészekből ide hordták össze a megyék terményadóját. Esz - tergom királyi pénzverői verték, Szent István korától IT. Béla koráig a - gyakran nemzetközi értékű - magyar ezüstpénzt. Esztergom volt az ország első, árumegállító joggal felruházott városa. Piacán mutatta be portékáját a külföldről érkező s a külföldre induló távolsági kereskedő. A királyi udvar s a kiváltságos esztergomi polgárság, az ország első nem-nemesi kiváltságos osztálya, első kézből vehette meg a nemzetközi kereskedelem legdrágább, legritkább árűcikkeit. Esztergom volt Magyarország első középeurópai értelemben vett városa. I. Baztergom a tatárjárás előtt
