Zolnay László: Emléklap Esztergom második megalapításának hétszázadik évfordulóján (1956)
- 13 Igen ám, csak hogy az esztergomi Tárhegy, ahol hatvai. évvel előbb III.Bála is osak tetemes esztergomvárosi javak és jogok átengedése ellenében szerzett vendégjogot, részben a ki rály, részben a káptalan tulajdona volt. Ezen az alig 3ookU > méternyi összterületen hogyan férjen el az otthagyott király palota, a várhegy északi oldalán állő érseki és káptalani kastély, továbbá a nagy Szent Adalbert templom s a kisebb Szent István vértanú temploma mellett, az esztergomi polgárság? Ezenközben azonban IV. Béla király is változtatott tervein. Elhatározta, hogy székhelyét Esztergomból az ország szivébe, a központi fekvésű, általa felépített budai városerődbe ■■ v helyezi át. v S Így, amikor 1242 után az esztergomi polgáro - kát föltelepítette az esztergomi várba, a Várhegy északi oldalára, - a szentistváhkori érseki palota, a káptalan háza s a ma már szintén elrombolt Szent István vértanú temploma mellé,- Esztergom érsekét ezért az újabb terület átengedésért azzal lár- talanitja, hogy 1249 március 15-én kelt oklevelével, a romjaiban a Várhegy déli végén máig álló királyi palotát az eezter - gomi érseknek engedi át.1*/ így hát a hajdani gazdag, dunaparti Esztergom város hajléktalanná lett lakói a Vár északi oldalán találnak fedelet,mié az érseki udvar a királyi kastélyba költözik át! Kerek tizenhárom esztendőn át, 1243-tól 1256-ig itt,ezen az igen osekély területen, - a mai Bazilika épülettömegétől é- szakra e3Ő tenyérnyi térségben - szoronganak az esztergomi la- tinusok. A Várhegy közepét a Szent Adalbert székesegyház uralja.A székesegyháztól délre a királyi, ekkor már érseki palota áll.A Vár északi szegletén azonban nemcsak az esztergomi polgárok tengetik életüket. Itt élnek az esztergomi káptalan kanonokjai, papjai is, szolgálóikkal. S itt, a főtemplomtól északra kiterjedt temetője is van a kicsinyke, de annál megbecsültebb Szent István vértanú templomának, - amelyet alkalmasint még Géza fejedelem építtetett.
