Zolnay László: Esztergom útikalauz (1957)
Balassi Bálint Múzeum (Bajcsy Zsilinszky út 28.) Az esztergomi Főegyházmegyei Könyvtár épületének első emeletén elhelyezett gyűjtemény az 1894-ben alapított Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat múzeumának utóda. Egykori megalapítói és vezetői: Knauz Nándor, Pór Antal, Récsey Viktor, Némethy Lajos, majd Balogh Albin Esztergom és környékének ős-, 6- és középkori leletanyagát gyűjtötték fel e múzeumban. Anyagának kiemelkedő darabjai őskoriak (unyi lelet, süttői tumulosok anyaga, koravaskori figurálisok). Számottevő a gyűjtemény magyar középkori és törökkori leletanyaga is. A társulat által 1938-ban Serédi Jusztinián prímásnak átadott múzeumot az 1949. évi 13. törv. er. rendelet alapján 1950-ben az állam vette át, 1952. óta rendszeres szolgálat tartja fenn. A gyűjteményt 1956. őszén egy Esztergom újkori várostörténetét bemutató kiállítással nyitották meg. Irodalom: Balogh Albin: Vezető az esztergomi Régészeti Múzeumban. Esztergom, 1941. — Genthon István: Esztergom műemlékei. I. rész. Budapest, 1948. 208—214. lap. Könyvtárak Főszékesegyházi Könyvtár (Esztergom, Bajcsy Zsilinszky út 28.) Az 1397. évi esztergomi egyházvizsgálati jegyzőkönyv szerint Küküllei János könyvtárát már erre a könyvtárra hagyta. E gyűjteményt gazdagította Vitéz János, majd Bakócz Tamás jónéhány kódexe is. A török elől a káptalan a könyvtárat a Felvidékre menekíti. 1611-ben a nagyszombati zsinat aként dönt, hogy az esztergomi főpapok könyvhagyatéka a jövőben e könyvtárra száll. Lippay György érsek (1666.) a gyűjteményt Fugger Antal könyvtárával gyarapítja. Batthyány József prímás (megh.: 1799.) értékes kéziratgyűjteményét — köztük Bél Mátyás kiadatlan kéziratait — hagyományozza a bibliothékára. Az 1821. óta újra Esztergámban őrzött könyvtár mai állománya mintegy 120.000 kötet, közte 738 ősnyomtatvány. A bibliothéka különös értékű ritkaságai azok a kódexek, amelyek közül itt csak Perugiai Bemát érseknek (megh.: 1217.), Imre király nevelőjének „Expositiones in Cantica canticorum“ c. könyvét, — feltehetőleg XII. századvégi esztergomi betűfestők remekét, — a gazdagon miniált XV. századi Filipecz-kódexet, Szálkái László érsek (megh.: 1526. Mohács) diákköri magaírta könyvét, az 1516—19. közt leírt magyarnyelvű bibliafordítást (Jordánszky-kódex), az Erdődi Bakócz féle Gradualet említjük meg. Irodalmát összefoglalja: Genthon: Esztergom műemlékei I. rész. Budapest, 1948. 291—369. lap. 54
