Zolnay László: Esztergom útikalauz (1957)

Simor János könyvtára (Berényi Zsigmond utca 1. Prímási palota.)

Simor János magánkönyvtára, 1876-tól. Állaga mintegy 35.000 kötet. Közte 35 kézzel írt kódex, 150 unikumszámba menő ősnyomtatvány. Modem cédulakatalógusa előtti régibb katalógusát 1877-ben adták ki, pótlását 1904-ben.

Városi Balassi Bálint Könyvtár

(Kossuth Lajos utca 25.)

A XIX. század első felében Hellseher József esztergomi szenátor alapította. A régebben a Városházán őrzött könyvtár régi anyaga mintegy 10.100 kötet, amelyhez 10.000 kötetnyi modem könyvanyag járul.

Levéltárak Prímási Levéltár (Berényi Zsigmond utca 2.)

Az egyházi és világi levéltárra tagolt hatalmas oklevélgyűjtemény első része az esztergomi érsekek egyházkormányzati okleveleit tartalmazza. A gyűjtemény számottevő középkori anyagának legrégibb oklevele 1187-ből való. Hely- és személynév szerinti mutatók teszik kezelhetővé. A prímási világi levéltár a prímáciának elsősorban közjogi és birtokügyeire vonatkozik. Legkoraibb diplomája 1138-ból való. Itt őrzik az Aranybulla XIV. századi átiratát s in. Ince pápa bulláját az esztergomi érsekek királykoronázási jogáról.

Főkáptalani Levéltár

(Örzéshelye az esztergomvári főtemplom.)

A főkáptalan országos (világi) és magán levéltárát csakúgy, mint a kincstárat, a könyvtárat s a prímási archívumot, a káptalan a török elől, a Felvidékre menekítette. A középkori oklevelekben igen gazdag gyűjteményt — melynek legkoraibb oklevele 1159-ben kelt — áttekinthető elenchusok regisztrálják. A főkáptalani levéltár mellett itt őrzik a Garamszentbenedeki konvent s a Palásthy család levéltárát is.

Állami Levéltár

(Deák Ferenc utca 2.)

Esztergom város s a régi Esztergom vármegye — majdnem kizárólag újkori anyagot őrző — archívuma. Itt őrzik Bottyán János iratait, valamint Kossuth Lajos „unyi közbirtokos“ említett 1845. évi levelét is.

55