Zolnay László: Esztergom útikalauz (1957)
A Kincstár katalógusa, az itt őrzött műtárgyakra, egyházi szerelvényekre vonatkozó irodalom kötetekre megy. így tehát csak a legkiemelkedőbb műtárgyakra hívjuk fel a figyelmet. A korai magyarországi ötvösművészet legszebb hazai és „külföldi kincsei közé tartozik a XII. századi bizánci Békecsók-tábla, a XIII. századi magyar koronázási eskükereszt, Mátyás király kálváriája s az úgynevezett Suki-kehely. A magyar középkor feudális világának gazdagsága tükröződik a többi kiemelkedő ötvösremekben, így Zsigmond király bölényszarv-serlegeiben, Szécsi Dénes prímás kelyhében, Mátyás diák kelyhében, Estei Hyppolit prímás. — Francesco Francia-tervezte — körmeneti keresztjében is. Az ötvösremekek színvonalát a gyűjtemény miseruháí, textilremekei is elérik. A koronázási infula, Bakócz Tamás casulája, az ú. n. Báthori-féle miseruha, a Pázmány-miseruha, Mátyás király címere a Kincstárt, a világ egyik legértékesebb dómkincstárává emeli. A Kincstár műremekeinek összefoglaló irodalma: Lépőid Antal: Az esztergomi Főszékesegyházi Kincstár katalógusa. Budapest, 1942. — Genthon István: Esztergom műemlékei I. rész. Budapest, 1948. 218—286. lap. — Cser- nyánszky Mária: Az esztergomi Főszékesegyházi Kincstár paramen- tumai. Budapest, 1933. A Kincstár megtekintését az esztergomi Főkáptalan engedélyezheti. Esztergomi Vármúzeum (Esztergom, Vár, Szent István tér.) A III. Béla építette királyi, majd érseki palota 1934—38. évi feltárása és rekonstrukciója Lépőid Antal esztergomi kanonok, néhai Gerevich Tibor, Lux Kálmán egyetemi tanárok s néhai Lux Géza érdeme. Az ásatási munkákat Várnai Dezső építészmérnök a hel>> színen irányította; a konzerválás és restaurálás munkájában Mau- rizio Fellicioli irányításával Dex Ferenc és Nikássy Lajos vett részt. Az egykori királyi, majd érseki palota lakótornya, kápolnája és néhány alagsori helyiségéhez csatlakozó épületrészekben nyert elhelyezést a várásatás románkori, gótikus és renaissance kőtára. Külön teremben foglal helyet az a néhány kiemelkedő szépségű kőfaragvány, amely az egykori Szent Adalbert bazilika ú. n. Porta speciosajából, a díszkapuból megmaradt. A Vármúzeum kisleletanyaga — megfelelő kiállítási helyiségek híjján — jelenleg sajnos nincs bemutatható állapotban. A Vármúzeumhoz vezető utat esztergomkörnyéki ókori, rómaikori kőemlékek szegélyezik. Irodalom: Gerevich Tibor: Magyarország románkori emlékei. Budapest, 1938. — Dercsényi: Esztergom. Budapest, 1957.
