Zolnay László: Esztergom útikalauz (1957)

örmény falu — örmény kereskedők által otthagyott — területén 1281—97-ben a Keresztelő Szent Jánosról nevezett, egyházat említik. Az örményi Szent János templom 1372-ben is áll s nem azonos az ugyanabban az oklevélben tőle megkülönböztetett kovácsi Szent János templommal63.

E területtől délebbre, a mai Petőfi iskola környékén, mint ,már említettük a domonkosrendiek Szent Katalinról, Mártonról és Domonkosról nevezett kolostora állt. A kolostor majorságát 1295-ben Űjfalu néven említik84.

Utunk végeztével Kovácsi pénzverő falu, a domonkosokhoz tartozó Újfalu s Esztergom város keleti városfala táján — valahol a mai Hősök-tere vidékén — a csuti monostor esztergomi népeinek telepére s annak alkalmi vásárterére bukkanunk. 1372-ben a csuti ak településének Szent Kozma és Damjánról nevezett templomát említik65.

Az érseki Vár és Víziváros kialakulásáról a korábbiakban beszéltünk. A Víziváros dunaparti bástyáinak nyomvonala lényegében máig követhető — a föld felett. A Víziváros területén — a Királyi várossal ellentétben — elég sűrűén akadunk rómaikori leletekre. Feltehető, hogy maga az északi sarokpontja, a Veprech-toronynak nevezett kapuörző Víztorony is, római burgus helyén áll. A dunaparti István gimnázium alatt csakúgy rómaikori lakottságot hitelesítettek a leletek, mint ahogyan 1954-ben a Bajcsy Zsilinszky út 26. sz. épület alapozásakor is római leletekre akadtunk.

A Veprech-torony vidékén a törökkorban mecset állt, talán egy korábbi keresztény templom helyén. Villányi szerint a vízivárosi plébániatemplom is régebbi templomépület alapján állt66. Bizonyosan csak annyit tudunk, hogy a mai vízivárosi plébánia épülete (Berényi Zsigmand utca 3.) középkori templomhelyen áll, amit számos, innen eredő régészeti leleten túl, az 1701. évi canonia visitatio is bizonyít. Feltehető, hogy azonos a középkori vízivárosi Szent László plébánia- templommal67.

A mai vízivárosi Óvoda utca déli szakaszán 1951-ben, csa- tomafektetéskor egy, egymástól mintegy 10 m távolságú, nyugat-keleti irányú falpár került felszínre. Köztük egy XV. száradj, a század első feléből származó sírkőtöredék is. Meglehet, hogy itt is valamely egyházi épület állt.

38