Zolnay László: Esztergom útikalauz (1957)

A Vár középkori topográfiájáról már ejtettünk szót. A mai várfennsík északi oldala feltáratlan. Tudjuk jól, hogy a magyar államélet legkoraibb századaiban e térségben feküdt, a Szent István protomartír templomán kívül az érsekek régi palotája, a káptalan s a prépost háza. Ezeknek alapfalai feltárásra várnak, régészeti felderítésük nélkül az egykori főváros anyagi műveltségéről, helyrajzáról nem alkothatunk képet, mint ahogyan helyrajzi feltevéseink egyik sarkpontjának, a Széchenyi tér nyugati háztömbje alatt nyugvó Szeny- nyepalotájának feltárása nélkül sem adhatunk végleges feleletet arra az alapvető kérdésre: hol volt a magyar királyok udvartartásának színhelye Szent István korától III. Béla várhegyi palotaépítkezéséig: a Várhegyen-e, avagy a Királyi városban?

A földalatti Esztergom még az esztergomi szigeten is folytatódik. A hajóállomás felett — a Nagydunaparton, az ú. n. Palkovics-pad közelében, — máig nagyméretű épületmaradványok hevernek a Duna partján. Szemben a szakirodalom vissza-visszatérő állításával, amely itt egy négy saroktornyos római castrumot említ, 1963. évi, sajnos, nagyon szűkre- fogott ásatásunk azt bizonyítja, hogy e romok a talán Gizella királyné által alapított XI. századi bencés apácakolostor maradványai68.

39