Zolnay László: Esztergom útikalauz (1957)

már fennállott. 1337-ben Telegdi Csanád érsek alapította újra57.

Említettük már, hogy Szentgyörgymező mai barokk temploma gótikus alapokon nyugszik. E középkori, elpusztult templom a prépostság falujának plébániája lehetett“8.

A Szenttamáshegyi Szent Tamás vértanú prépostságáról már említést tettünk. Románkori építmény volt. Alapítását Jób érseknek köszönheti, 1200 körül. Védőszentje — a Jób érsek és Imre király közötti antagonizmus emlékére —• Becket Tamás, a királyával szembenálló, majd kivégzett canterbury érsek59.

A Szenttamáslhegy s a Várhegy közötti völgyben, a mai Batthyány utca tengelyében a középkori Libád n. település helyezkedett el. Az esztergomi káptalan falucskája. Temetőjére 1930-ban bukkantak rá a mai Tanítóképzőintézet udvarán. Balogh Albin feltevése szerint az a Szent Ambrus-egy- ház, amelynek e vidéken egy szöllejét említik (1331), Libád plébániája volt60.

Ha a Duna felé haladva, a mai Bajcsy Zsilinszky út mentén délnek fordulunk, az érseki Víziváros és a Királyi város között több kisebb, önálló települést találunk. Ilyen Pegeny (1290—94), lejjebb a Szenttamáshegy alatt Hévíz, vagy Toplica, Tapolca — a mai Fürdőszálló környéke. Említettük, hogy a fürdőt Antiochiai Anna adományozta a johannita lovagoknak. A johanniták esztergomJhévizi birtokszerzésével függ össze az az itteni, 1380-ban említett Szent Erzsébet kápolna és kúria, amely ebben az évtizedben, Küküllei János vikáriusnak, Nagy Lajos történetírójának otthona volt. Utóbb ugyanitt ispotályt építettek. A XV. század derekán ismételten említik az esztergomi Szent Erzsébet-ispotály precepto- rait. A Dunára vezető hévízi patak mentén a káptalan kertjei, a vizen a káptalan malmai álltak61.

A Szent Tamáshegy déli tövében kiterjedt település övezi az ágostonrendiek (vagy Szent Vilmos-rendiek) 12f>2—72 közt épített Szent Annáról nevezett kolostorát. A hozzácsatolt örmény n. településsel együtt (1281) a mai Bajcsy Zsilinszky út, Vörösmarty utca, Madách utca, Imaház utca határolta háztömb helyén feküdt. A XVIII. század elején Bél Mátyás még látta romjait92.

37