Zolnay László: Esztergom útikalauz (1957)

tozati zárókő, az Agnus Dei alakjával, a Vármúzeum gótikus kőtárában látható.

Az 1892-ben feltárt Szent Lőrinc plébániatemplom fekvése s az a tény, hogy a Széchenyi tér ekkori csatornázásakor egy, a főteret széliében átszelő fal is napvilágra került — több más megfigyeléssel egybevetve — azt bizonyítja, hogy a középkori Királyi város utcarendje, háztömbjeinek elhelyezése, lényegesen más volt, mint a török hódoltság utáni mai utcarend. Ezt igazolja az is, hogy a Királyi város másik, már a XII. század derekán említett plébániatemploma, a Szent Miklós templom a mai Városi Tanácsház udvarának szintje alatt jelentkezett29. A Bottyán János utcai Major-ház homlokzata s a Kossuth Lajos utcai Bottyán laktanya előtt ugyancsak a mai homlokzatokat metsző régebbi falmaradványokat találtak.

A középkori város piactere nagyjából a mai Széchenyi térrel megegyező területen lehetett. Itt állt a korai Tanácsház (128-1) is, amelyet a polgárság a XIII. században, a Királyi városban egyre nagyobb teret hódító káptalan terjeszkedése miatt káptalani területen kényszerült felépíteni30.

Addig, amíg Esztergom remélhető újjáépítése során régészeti bizonyítékok birtokába nem jutunk, sok egykori épület topográfiája tekintetében csak okleveles adatokra hagyatkozhatunk. A középkori városhelyrajz rekonstrukciójára sok irodalmi kísérlet történt31, a bizonytalanságra jellemző az, hogy kutatóink — azonos ismeretanyag birtokában — időn- kint homlokegyenest ellenkező eredményekre jutottak. (így például az egykori Latin városnegyed, a Vicus Latinorum elhelyezése tekintetében.)

Fixpontnak véljük a ferencrendiek Nagy boldogasszony tiszteletére emelt esztergomvárosi kolostorát, amelynek helyére, Bél Mátyás 1730 körüli feljegyzése szerint32 a mai belvárosi r. kát. plébániatemplom épült. E kolostor egyik szobrának véljük azt a gótikus Madonna-torzót, amely jelenleg a Balassi Múzeum kiállításán látható33.

A korai városmagot az eddig felsorolt néhány épület lényegileg meghatározza, de pontosan nem tudjuk megjelölni a Latin-negyed, a Zsidónegyed helyét, nem tudjuk hol állt a középkori Városháza, hol laktak azok — a régi királyi itt31