Zolnay László: Esztergom útikalauz (1957)

lakást {bizonyító — királyi xidvahnokok, akiket a XIII. századtól a káptalan birtokszerzése szorított ki.

Említenek egy Szentkereszt kantrátát — 1294-ben34, — ennek templomát Balogh Albin, a mai Ráctemplom (Kossuth Lajos u. 60.) helyére teszi. Ismeretes egy bizonyos Szent Péter plébánia is, amelynek környékén 1294-ben a templá- rius lovagok laknak35. Nem ismerjük az 1314 és 1372 közt említett királyi városi Mária Magdolna egyház helyét sem30.

1204-ben olvasunk a Királyváros falán belül egy Szent Márton utca, vagy negyed felől. Nevét valószínűleg a domonkosrendieknek a városfalon kívül állt Szent Domonkos — (egyszer Szent Katalin) — nevét viselő kolostoráról kapta. A városfalon kívüli, Szent Domonkos-kolostor 1231-ben már állt. Talán e kolostor lakója volt Julián barát (1237), aki hírülhozta a tatárjárást. (Juliánnak a budai Halászbástya mellett álló szobra, annak elhelyezése: helyrajzi tévedés, mert a budavári Domonkos-kolostort csak a tatárjárás után építették, annak lakója Julián tehát semmikép sem lehetett!) Az esztergomi Domonkos-kolostor a mai Petőfi utcai iskola, SZTK-kórház körül állhatott; temetője a Csarnok utcai házakig terjedt37.

1272-ben esik szó az esztergomi Latinváros (királyi-város) Szent Egyed egyházának földjeiről. 1372-ben a Királyi város egyik plébániájaként Szent Jakab egyházát említik.

Ha mindekezet az épületeket ma már (vagy még!) nem is tudjuk rekonstruálni, régi metszeteink, okleveleink, térképeink nagyjából lehetővé teszik, hogy a régi városfalak nyomvonalát rögzíthessük. A Kis-Dunapartra tekintő város déli zárófala a mai Eszperantó utca tengelyében haladt. A falat a Kis-Dunapartnál, az egykori Heischmann-féle szappangyár körül egy, valószínűleg késő-középkori vizibástya zárta. A két-, illetve háromkapus városnak régebbi déli kapuja a városárkot (ma Rudas László utca) áthidaló Szent Pál kapó volt. Balogh Albin feltevése szeriint a déli városfal innen a mai Kossuth Lajos u. 60/62. épületcsoportig (Ráctemplom) terjedt, ahol erős szögben északnak fordulva a mai Zalka Máté út tengelyében haladt a mai Rákóczi téri Lőrinc-kapú felé. 1954/55-ben, a Zalka Máté u. 1. (Három szerecsen telek) sz. ház alapozásakor, mintegy ötven méteres szakaszon, elbon32