Zolnay László: Esztergom útikalauz (1957)

A FÖLDALATTI ESZTERGOM A tatár, török és német sújtotta régi Esztergom ma már jórészt a föld alá tűnt. Az eltűnt, földalatti Esztergom nélkül azonban hézagos lenne mai városunk művelődéstől téneti képe. Lássuk hát: a régészet s az okleveles emlékek mit me­sélnek nekünk az egykori főváros helyrajza felől? Ha az egykori esztergomi Királyi város szívéből, a mai Belvárosból indulunk el a középkor alkonyán, a mai Széche­nyi tér s a Kis-Duna közt, a háztömbök helyén egy lenyű­göző méretű, loggiás, XI. századi építésű románkori palota köti le képzeletünk figyelmét. Az úgynevezett Szennya pa­lotája ez. Ügylátszik az épület, a korai századokban nemcsak Esztergomnak, de a régi magyar államigazgatásnak is köz­pontja volt. Joggal véljük ebben a — ma már nyomtalan — épületben feltalálni Géza fejedelem. I. István király s utódaik első, állandó szálláshelyét. Az épület helyét a mai Bírósági épület -— Széchenyi tér 28. — környékén, a tér nyugati olda­lán rejti magában a föld27. A Szennyapalotája pontos tájolását az oklevelekben északi szomszédjaként említett középkori Szent Lőrinc plébánia- templom feltárt romjának régészeti fixpontja határozza meg. A mai Széchenyi tér északnyugati sarkán 1892-ben, a tér alagcsövezésekor került felszínre ez a korai, XI. századi épí­tésű egyhajós templom. Kiásott szentélye a Széchenyi tér, Mártírok útja sarkán álló ház előtti járda és úttest alatt nyugszik28. Magát a templom hajóját a rajta álló újkori épü­let alapozásakor tehették tönkre. Az 1892. évi feltárás lele­tei közül két középkori gyertyatartó ma a Vármúzeum ká­polnájának oltárasztalát díszíti, egy itt talált hatalmas bol­30

Next

/
Thumbnails
Contents