Zolnay László: Esztergom útikalauz (1957)

A FÖLDALATTI ESZTERGOM

A tatár, török és német sújtotta régi Esztergom ma már jórészt a föld alá tűnt. Az eltűnt, földalatti Esztergom nélkül azonban hézagos lenne mai városunk művelődéstől téneti képe. Lássuk hát: a régészet s az okleveles emlékek mit mesélnek nekünk az egykori főváros helyrajza felől?

Ha az egykori esztergomi Királyi város szívéből, a mai Belvárosból indulunk el a középkor alkonyán, a mai Széchenyi tér s a Kis-Duna közt, a háztömbök helyén egy lenyűgöző méretű, loggiás, XI. századi építésű románkori palota köti le képzeletünk figyelmét. Az úgynevezett Szennya palotája ez. Ügylátszik az épület, a korai századokban nemcsak Esztergomnak, de a régi magyar államigazgatásnak is központja volt. Joggal véljük ebben a — ma már nyomtalan — épületben feltalálni Géza fejedelem. I. István király s utódaik első, állandó szálláshelyét. Az épület helyét a mai Bírósági épület -— Széchenyi tér 28. — környékén, a tér nyugati oldalán rejti magában a föld27.

A Szennyapalotája pontos tájolását az oklevelekben északi szomszédjaként említett középkori Szent Lőrinc plébánia- templom feltárt romjának régészeti fixpontja határozza meg. A mai Széchenyi tér északnyugati sarkán 1892-ben, a tér alagcsövezésekor került felszínre ez a korai, XI. századi építésű egyhajós templom. Kiásott szentélye a Széchenyi tér, Mártírok útja sarkán álló ház előtti járda és úttest alatt nyugszik28. Magát a templom hajóját a rajta álló újkori épület alapozásakor tehették tönkre. Az 1892. évi feltárás leletei közül két középkori gyertyatartó ma a Vármúzeum kápolnájának oltárasztalát díszíti, egy itt talált hatalmas bol30