Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)

Az Árpád-házi királyok székvárosa

déli részt Rudnay Sándor érsek hordatta el 1823-ban. Ma — írja Villányi Szaniszló 1891-ben kiadott művében — semmi nyoma többé!” Az 1756. évi, Krey-féle alaprajz magyarázata: „A szentély A egész a várfalra dőlt; a szószékkel is ellátott kate- chumenek előcsarnoka B pedig nyugatra nézett. Ez előcsarnok bejáratai: C délről, D nyugatról és E északról: mindannyi a karcsú F torony oldalán. E négyszögkövekből [kváderekből] épült karcsú torony még 1 763-ban is fennállott. A toronynak a templomtető fölé emelkedő része falkoszorúkkal volt körülvéve — egymástól egy ölnyi távolságban. A falkoszorú fölött emelkedő 8 szegletű torony teteje csonkán állt. A XVIII. században még föntlévő hagyomány szerint a török pap (hodzsa) reggel és esténként e toronyból hívta imára izlam híveit Allah Ji Allah stb. kiáltást harsogtatva. A temp­lom [északi] oldalán állott Bakocs-kápolnát a törökök mecsetkép­pen használták. A hívők bejárata északon volt (a katechumenek előcsarnokától balra), hol a belépők a G fedett tornáczba jutottak, melyben Szt. Lukács és Szt. Miklós oltára állott; itt volt a kripta lejárata is. A tornáctól odább levő helyiségben a Szt. Háromság oltára állott. E helyiségtől balra feküdt az őrkanonok lakása, H. A katechumenek csarnokából a kiválóan műértő ízléssel épült J kapu (porta speciosa) a bazilika hajójába vezetett.” A Krey-féle 1756. évi alaprajzból és Villányi szavaiból elénk rajzolódik lassan a régi bazilika képe. Látnivaló: a székesegyháznak egy— több bejáratú — hatalmas, az eredeti épületnél talán későbbi építésű előcsarnoka volt. Ebből érkezett a hivő a XI. századi bazili­ka főhajójának főkapujához, az ún. Porta speciosához (Szép kapu­hoz). Noha ma már ennek is csak néhány köve maradt meg, mégis- lerombolása előtt — lefestették azt Klimó György pécsi püspök számára. A kövek és a festmény — szerencsénkre — ma is megvan az esztergomi Vármúzeumban. A két vörösmárvány oroszlán által őrzött főkaput — amely két­ségtelenül III. Béla király és Jób érsek 1190 körüli mecenátusának gyümölcse — timpanonjában s a kapu két oldalán díszes plasztika és inkrusztált színes márványreliefek díszítették. A kapu feletti tim­panonban, félkörben ez a felirat állt: Mentem sanctam spontaneam honorem deo patrie liberationem- Szent elmét! önkéntes tiszteletet Istennek! és a Haza felszabadí­tását! 104

Next

/
Thumbnails
Contents