Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)

Az Árpád-házi királyok székvárosa

29. Férfi-fejes oszlopfő a házikápolna hajójában, XII. század vége

mindezekkel együtt járó reprezentációs követelmények szabják meg. Ily módon illeszkedik eddigi ismereteinkhez az esztergomi első fejedelmi és királyi palota feltárása.”

„Ha pedig röviden össze akarjuk foglalni az új ásatás eredményeit — írja S. Nagy Emese —, azzal kell kezdenünk, hogy a III. Béla palotája alatt talált maradványok nem egy egységes építkezés emlékei, hanem három különböző nagy építési periódusra vallanak. Az első, még Géza fejedelem építkezéseihez tartozó maradványokat az ásatási terület északi felében — tehát a mai bazilikához közelebb eső szakaszon — figyelhettük meg . . . Ha a rendelkezésünkre álló épületek, történelmi meggondolások s a Várhegy eredeti terepszintjének rekonstrukciója alapján megpróbáljuk elképzelni a Vár Géza kori állapotát, arra következtethetünk, hogy a Várhegy viszonylag magasabb közepe táján egymástól függetlenül, szabálytalan elrendezésben állottak a palota lakóépületei, s ezen a belső körzeten belül épült fel a vár első temploma, a XIX. század elején lebontott Szent István protomartír kápolna is . . . István uralkodása kezdetétől a Várhegy területén már két birtokos osztozott: a király kezében maradt a déli oldal, míg az északi az újonnan alapított egyház kezébe került ... A kora Árpád-kori palota legépebben megmaradt részletei épp ezekből az István-féle építkezésekből maradtak ránk, melyek a III. Bélától építtetett — s helyreállítva ma is látható — palota alól kerültek elő . . .

István király halála után, úgy tűnik, Esztergom egy időre veszített jelentőségéből. Szerepe Kálmán király alatt, a XI—XII. szá73