Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)
Az Árpád-házi királyok székvárosa
végét nem ismerjük; ez áldozatul esett annak a nagyméretű földkitermeléssel járó tereprendezésnek, ami a mai bazilika építését megelőzte. így a korai épületegyüttes hosszirányú kiterjedéséről csak annyit tudunk, hogy nem volt rövidebb a nagyméretű újabb paloták együttesénél. A legépebben megmaradt részeket a III. Béla-féle helyreállított palota és annak tartozékai alatt találjuk. Itt a lakótoronyban, a reneszánsz freskókkal díszített és közismert nevén »Vitéz János stúdió«-jának nevezett első emeleti helyiség padlószintje alatt került elő a kör alakú palotakápolna egynegyed része, kb. 2 m magas falakkal, belső pillérrel s a kápolnát övező vastag külső védőfal maradványával. Ezt az együttest, ami az István építtette palota déli végződését képezte, a lakótorony építésekor szabdalták részletekre, úgy, hogy a korábbi falmaradványokat az új torony falaival körülépítették s az első emelet magasságáig épülettörmelékkel feltöltöt- ték. így került elő, ugyancsak törmelékkel feltöltve, a körkápolna palota felé eső homlokzatának és a csatlakozó palotaszárnynak részlete is, az egyik szomszédos terem kutatásakor. A kápolna és a palota falmaradványai, az igen szépen faragott kváderköves falak az építőmesterség magas színvonala mellett tanúskodnak. Az ovális körítőfal nem annyira szép felrakásával, mint impozáns vastagságával bizonyítja a mesterek jártasságát a kőépítkezésben. A körítőfal maradványaival kapcsolatban kell rámutatnunk egy, a köztudatban még itt-ott szintén fellelhető tévedésre. A középkori hagyomány szerint István királyunk születési helye Esztergom. Érthető tehát, hogy azt az egyetlen román stílusú, fejezetekkel díszített, középoszlopos helyiséget, ami már a régi ásatások előtt is ismert volt a középkori palotából, összekapcsolták az eseménnyel. Sőt, a múlt században Szent István tiszteletére kápolnává alakították át. A teremről a stíluskritika segítségével megállapították ugyan, hogy István kora után keletkezett — a hagyomány azonban sokak tudatában tovább élt. Az új ásatások során újabb, cáfolhatatlan bizonyítékát találtuk a terem XII. századi építésének: alatta ugyanis megtaláltuk az István kori palota vastag védőfalának maradványait, melyet épp e terem építése idején bontottak el véglegesen. István király születési helyét tehát nem itt, hanem az épületegyüttes túlsó végén levő Géza-féle épületek egyikében kell keresnünk. Az új ásatások során megtalált kora Árpád-kori királyi palota részleteiből tehát nagyszabású, nagy kiterjedésű, jól megerősített 68
