Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)

Az Árpád-házi királyok székvárosa

25. Az egykori királyi palota kettős bejárata, XII. század vége

központ körvonalai rajzolódnak ki előttünk. Ez semmivel sem marad el a szomszédos, ugyancsak ez idő tájt alakuló államok fejedelmi központjai mögött. Némelyiket jelentősen felül is múlja. Mi volt a szerepe ennek a megjelenésében is nagyszabású épületegyüttesnek az államalapítás időszakában?

Esztergomról tudjuk, hogy a X. század végétől jelentős szerepet játszott az ország történetében. Krónikás adataink szerint itt volt Géza fejedelmi központja, itt született István király. István királyt a lengyel krónikák és a Hartvik legenda szerint itt is koronázták meg 1000 karácsonyán. A korai források egy része Esztergomot nevezi meg az ország fővárosának. S ha ebben a szerepében osztozik is Székesfehérvárral — a királyok temetkező, majd koronázó helyével s a törvénynapok színhelyével — mégsem vitatható, hogy más, elsősorban talán gazdasági vonatkozásban a királyi szálláshelyek között elsőrendű a szerepe. Alátámasztja ezt a szerepet a vártól nem nagy távolságra, a Kis-Duna partján épült királyi város jelentősége a korai kereskedelemben, árumegállító joga, az útkényszer, s az, hogy e város a pénzverés színhelye. A felsorolt királyi jogok az uralkodó székhelyéhez kapcsolódnak. Ugyancsak korábbi hagyományokra vezethető vissza Kálmán királynak az a törvénye, amely szerint az uralkodó jövedelmeit Esztergomban kellett beszolgáltat- niok az ispánoknak, itt történt meg az elszámolás. E tevékenységek egy része bizonyára közvetlenül az udvarhoz kapcsolódik. A gazdasági központ szerepe természetesen jelentős helyigényekkel is jár. De jelentős teret igényel a fejedelem vagy király huzamosabb itt69