Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)

Esztergom régi századaiból

20. Az esztergomi káptalan nagy pecsétje a királykoronázás jelenetével, a XIV. századból

magyar s az első lengyel érsekség — Esztergom és Gnézna — őrizte meg. Egyháza szentté avatta. A legrégibb magyar és lengyel érsekség Szent Adalbertét választotta égi védőjének; ő mind az esztergomi, mind a gnéznai főegyháznak védőszentje. És Szent Adalbert püspökről, Szent István megkeresztelőjének — illetve, a mai nézet szerint: Szent István bérmálójának — emlékezetéről esvén szó,*

* A ma ismert adatok világánál úgy tűnik: ha Géza nagyfejedelem 972-ben kifejezi keresztelkedési szándékát (s elhagyja pogány hitét), nyilvánvaló, hogy vele fiát, a kis Vajkot is megkeresztelik. így az itt járó Adalbert 989-ben és 995- ben Vajk-Istvánt már nem keresztelheti, csak bérmálhatja.

54