Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)
Esztergom régi századaiból
passaui püspök hozzájárulásával — püspökké emelt Sankt Gallen-i Pi 'unwarcl (Bruno) eljött Magyarországra. Itt, Esztergomban meg is keresztelte Gézát s Mihály nevű testvérét. Ezt követően került sor a cjuedlinburgi fejedelmi találkozóra. Ide Géza — a maga képében — tizenkét főemberét küldte el. Követei találkoztak Ottó császárral, annak fiával (a leendő II. Ottóval) s vendégeivel: Kékfogú Harald dán királlyal, II. Boleszláv cseh fejedelemmel és Meskó lengyel fejedelem fiával, Bátor Boleszló herceggel. De megjelent VI. Benedek pápának, I. János görög császárnak, Vasfejű Pandulf beneventumi hercegnek s a Macedóniában ekkor szervezkedő bolgár „ellenkormánynak” küldöttsége is. A ma már tisztázott történeti adatokat jól egészítik ki a IX. század végi magyarországi — közelebbről esztergomi — feltárások korhatározó régészeti eredményei is. Bruno püspök első térítőnk és missziójának papjai a Szent István ősvértanúnak (protomartír) szentelt passaui püspökség papjai voltak. így nem véletlen az sem, hogy mind Géza nagyfejedelem, mind pedig fia, István (Vajk) a kereszténységben az István nevet nyerte. De az sem véletlen, hogy Esztergom legrégebbi temploma, Géza fejedelem házikápolnája, Szent István megkeresztelésének színhelye, ugyancsak Szent István ősvértanút vallotta égi védőjének, tituláris szentjének. A Géza kori Bruno püspök által végzett — nagy missziós hullámot másodikként követte a cseh főúri családból származó Adalbert (eredeti személynevén: Vojtech) püspöknek és szerzetes- társának, Radlának magyarországi térítése. Adalbert, Prága püspöke III. Ottó császár barátja és asztali beszélgető társa - - 989-ben és 995-ben Rómába menet és Rómából jövet két ízben is meglátogatta Esztergomot. Querfurti Brúnó 1004-ben írt Szent Adalbert- életrajza szerint a püspök nem időzött hosszan Magyarországon. Adalbert — írja a szerző — „a magyaroktól ajándékokat fogadva, majd követeket küldött, majd személyesen ment hozzájuk, s tévelygéseiken (pogányságukon — L.) alig tudva változtatni, a kereszténységnek csak árnyékát nyomta rájuk”. (Adalbert püspök utóbb, Magyarországból és Rómából haza, Prágába érve, Bátor Boleszló lengyel fejedelem kérésére a poroszok megtérítésére indult. Itt azonban, a Visztula torkolatánál Adalbertét — csakúgy, mint egy fél századdal később nálunk Szent Gehörtet — a pogány poroszok megölték.) Adalbert emlékét az első 53
