Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)

Esztergom régi századaiból

s a Vízivárosban talált római kori őrtorony- és településmaradvá- nyok is. Az itt talált késői kelta cserépedények formavilága lassan egybeolvadt a korai pannon-római edénytípusokkal.

A Várhegy római kori emlékei a Bazilika 1760-as, majd az 1820- as években végzett alapozási munkálataikor jórészt megsemmisültek. Szerencsére azonban akadtak ezeknek a munkáknak régi szemtanúi — mégpedig Széless György római katolikus lelkész 1763 körül, majd utóbb, 1822-től Mathes János érseki tisztviselő, a Bazilika építési felügyelője —, akik könyv, illetve kézirat formájában rögzítették az itt látottakat. Beszámolóik a szemtanúk utolsó híradásai voltak a megsemmisített emlékekről.

Bélyeges téglák, római kori mécsesek, sírkövek (így Flavia Valentina és Domitia asszony sztéléje), egy római mérföldkő, egy Herkules-oltárkő s egy nagyobb — 1208 darabból álló — római kori éremlelet pénzei kerültek elő. (A pénzlelet legkésőbbi verete 307-ből való.) Ekkor akadtak rá egy Isis Fortuna bronzszoborra is; ez utóbb a Magyar Nemzeti Múzeumba került.

1968-ban Soproni Sándor végzett a Várhegyen - római emlékeket feltáró — kiterjedt ásatásokat. A Várhegy nyugati oldalán,

23

6. Római kori, színészmaszkot ábrázoló bronz súly Tokodról