Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)

Az esztergomi vár középkori műemlékei, gyűjteményei

S ha már a régi állapot ismertetésénél tartunk, elmondjuk azt is: miként került sor 1934-ben az ásatási munkák megindítására, s mik voltak a kápolna és palotarom megtalálásának első szakaszai.

A Vár alatt fekvő Víziváros lakóinak mind gyakrabban hangzott el az a panasza, hogy a Várhegy déli részéről lehulló, omladozó kövek súlyosan veszélyeztetik a vároldal alatt meghúzódó házak lakóinak életét. A Műemlékek Országos Bizottsága Lux Kálmán építészprofesszort kérte fel: tegyen javaslatot a várfalak helyreállítására.

Lux professzor Lépőid Antallal, Esztergom múltjának kiváló búvárával együtt próbaásatásba fogott. Nagy szerencsével már az első kapavágások után feltárult az a — kápolna, illetve a palota bejáratához vezető — lépcső, amelyen ma is megközelítjük a palota főbejáratát. Hamarosan felszínre került a kápolna román kori, fényes ízléssel megfaragott kapuja, s nyomban utána a beomlott freskált kápolnabelső. A termek omladékát négy év — 1934— 1938 — gondos munkájával termelték ki. A freskókat Nikássy Lajos és Deéd-Dex Ferenc festőművész-restaurátor az Itáliából meghívott Mauro Pellicioli professzor irányítása mellett konzerválta. A föld eltávolítása során kiderült, hogy az előbb említett alagsori terem (a „Szent István-terem”), amelyet korábban is meg lehetett közelíteni, szerves része a feltáruló palotának.

A talaj, illetve a betöltés mozgatásával egyidőben megindultak az építészeti rekonstrukcióra irányuló mérnöki munkák is. A kápolna terének betöltésében a boltozati bordáknak számos eredeti eleme megmaradt, s a kápolna szentélyének esküre emelt kezet ábrázoló régi boltozati záróköve is előkerült. így aztán hitelesen rekonstruálható volt a beomlott boltozat. A szomszédos, sérültebb lakóhelyiségek sima, üveggel áttört födémeket kaptak. A kápolna boltozati bordarendszerét modern betonkupolára fűzték fel. így lett a helyre- állítás hiteles.

Említettem: a középkorban Fehér-toronynak nevezett régi lakótorony déli zárófalát a török kori ostromok egyikének ágyútiize leomlasztotta. A török kori háborús időkben a rekonstrukcióra nem is gondolhattak; hevenyészve pótolták a leomlott falakat, ezért ma mind a lakótorony külső déli fala, mind a benne elhelyezkedő két terem szabálytalan — török kori — alaprajzot mutat. A Lipót- bástyáról, a régi Fehér-toronyról visszajövet a hajdani palotának két földszinti terméhez érkezünk. Művészettörténészeink feltételezése szerint az első terem a XV. században a tudós Vitéz János

235