Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)
Az esztergomi vár középkori műemlékei, gyűjteményei
A Kincstár műtárgyainak repozícióját — Genthon Istvánnak, a gyűjtemény kiváló ismerőjének és ismertetőjének közreműködésével — Béres István kanonokkal, dr. Rudnay Gyulával és Mucsi Andrással 1953-ban végeztem el; a műtárgyakat az 1942-ben Lépőid Antal által írt s kiadott katalógus számjelzéseivel egyeztettük. A Kincstár hányatott sorsa a magyarázata annak: miért maradt meg aránylag oly kevés műtárgy a régi, évszázadok óta ismert anyagából. A gyűjtemény első leltára 1528-ból való, s ma már alig akad egy-egy kincstári műtárgy, amelyet e régi leltár leleteivel azonosíthatnánk. Ugyanakkor azonban, amikor állandó veszteségek érték e gyűjteményt, főpapok és világiak újabb és újabb ajándékaikkal gyarapították a kincstárt. Kor szerint a Kincstár középkori anyagában ma egy Karoling- korból való hegyikristály keresztet, nyolc Árpád-kori, négy Anjoukon ötvösművet s egy Anjou-kori kárpitot találunk. Zsigmond király s a Hunyadiak, a Jagellók korából már huszonhét ötvösmű és huszonkét textília maradt ránk; a XVI. századból pedig nyolc ötvösmű és tíz miseruha. A Kincstár többi műtárgya a XVII— XIX. század ötvös- és textilművészetének emléke. Már az eddigiekből is láthatjuk, hogy a Főszékesegyházi Kincstár anyaga lényegében két nagy csoportra, az ötvöstárgyak és a textíliák csoportjára osztható. A műtárgyaknak, amelyeknek egyike- másika világraszóló, unikális ritkaság, itt csak rövid ismertetését közlöm. Hiszen egyik-másik kincstári tárgy irodalma egymaga kötetekre rúg. A Karoling-kori kristály a gyűjtemény legrégibb műtárgya. 6,5 x 5 cm méretű kristály, ovális alakú. Metz városában, 800 körül készítették. Metszése a megfeszített Jézus keresztjét mutatja. Jézust Szűz Mária és János evangélista társaságában ábrázolja, a kígyó, a nap és a hold alakjával. A Békecsók-tábla faalapra erősített, aranyozott ezüstlemez, későbbi ezüstkerettel. Közepén ébenfa kettős kereszt, amely ereklyetartót hordozott. XII. századi bizánci munka. Technikája rokon a magyar királyi korona ötvösművével. (1955-ben az Iparművészeti Múzeum restaurálta.) A Koronázási eskükereszt 40 cm magas, XIII. századi, aranyból készült magyar ötvösmű. 1634-ben Pázmány Péter megújíttatta lábazatát. A koronázások alkalmával, a XIII. század óta erre a keresztre tettek esküt a magyar királyok. A román kori körmeneti kereszt 45 cm magas; famagot burkoló 228
