Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)
Az esztergomi vár középkori műemlékei, gyűjteményei
aranyozott rézből készült, liturgikus tárgyú ábrázolásokkal. XIII. századi limoges-i vagy annak technikáját utánzó magyarországi mű. Szarvas határában találták az 1930-as években. A román kori corpus (Krisztus-test) töredéke 9 cm magasságú bronz szobrocska. XII. századi, valószínűleg magyar munka. Az 1934— 38. évi esztergomi várásatások során került felszínre. Mátyás király kálváriája a középkori ötvösség egyik legszebb remeke, a gyűjtemény talán legnagyobb értéke. Anyaga arany, amelyet drágakövek, gyöngyök s az alakokat borító ronde bosse-zománc díszít. Két részből áll. A torony alakú felső részen a Kálvária jelenete. Alatta, baldachin alatt megkötözött Krisztus, próféták alakjaival. Az alsó, talprész is kettős tagolású. Fent delfinek, lent - Mátyás király címerpajzsát tartó — szfinxekkel. A felső részt, gótikus formakezelésben a XV. század első éveiben párizsi királyi ötvösműhelyben készítették, s azt, alighanem 1416-ban Bajor Isa- beau francia királyné adta Zsigmond császárnak. A reneszánsz stílusú talprészt a XV. század második felében Hunyadi Mátyás magyar király készíttette el itáliai vagy lombard hatás alatt dolgozó budai ötvössel. A Kálvária Hunyadi Mátyás halála után fia, Corvin János birtokába került, aki azt Bakócz Tamás érsek zálogába vetette, majd 1494-ben Bakócznak átadta. Bakócz hagyatékából került a kincstárba. Az esztergomi káptalan pecsétnyomója a XIV. században bronzból készült, a királykoronázás jelenetét ábrázoló vésettel. A három szarvserleg. A középkorban kihalt európai ősbölény szarvából, eredetileg asztali ivóedénynek készült ötvösmunkák. A két nagyobb Zsigmond király és Pálóczi György prímás, illetve a német lovagrend címerét viseli. A harmadik, kisebb, kevésbé díszes ötvösmunkájú serleg Corvin Jánosé volt, aki azt alkalmasint atyjától örökölte. Suky Benedek kelyhe a Kincstár legszebb gótikus magyar kelyhe. Aranyozott ezüstből készült, gazdag architektúrával és figurális díszítéssel, sodronyzománccal és médaillonokkal. Erdélyi munka az 1440-es évekből; a gyulafehérvári székesegyházból a XVI. században került Esztergomba. Nevezetessége az, hogy művésze ezen a műtárgyon az ötvösség akkori technikájának minden eljárását alkalmazta. Szécsi Dénes esztergomi érsek kelyhe aranyozott ezüstből készült magyarországi munka, 1450 1460 körül. Az érsek címerével díszítették. 229
