Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)

Az esztergomi vár középkori műemlékei, gyűjteményei

egyházi Kincstár középkori anyagának országos fontosságát, rangját magyarországi gyűjteményeink sorában.

A Kincstár keletkezése visszanyúlik a XI. századra, az esztergomi Szent Adalbert-bazilika építése, megalapítása idejére. A bazilikában őrizték a ma már kincsnek számító egyházi fölszereléseket.

A tatár — mint a vár történeténél láttuk — nem tett és nem tehetett kárt benne, hiszen megtorpant a várvédő íjászok nyilai előtt. Az Árpád-ház kihaltát követő zavaros időkben azonban annál súlyosabb veszteségek érték. Az Árpád-házi királyság korának műkincseit Németújvári Iván s a cseh Vencel király — mondhatni teljesen elrabolta. Az Anjou-kor kincseitől pedig, Zsigmond király idején, Stibor vajda, az Esztergomot elfoglaló királyi hadak kapitánya fosztotta meg Esztergomot. Az esztergomi vár kiürítésekor, 1528-ban a káptalan a drégelyi, régóta esztergomi érseki tulajdonban lévő várba, majd Nagyszombatba, innen 1566-ban Pozsonyba, 1594-ben Thurzó György ljetavai várába, 1605-ben Ol- mützbe, 1619-ben a jezsuiták grazi kolostorába, onnan 1626-ban PálfFy István vöröskői várába, 1629-ben a győri káptalanhoz, 1643- ban Esterházy Miklós híres lánzséri várába, 1663-ban Bécsbe és Pozsonyba, 1809-ben, Napóleon bécsi bevonulása elől Garamszent- benedekre és Garamszentkeresztre szállította a kincseket.

A Kincstár régi állagát hadikiadások fedezetére előbb II. Lajos király, majd Szapolyai János is igénybe vette. Pedig ekkorra már jócskán megdézsmálta a nagy értékű gyűjteményt Beckensloer János, Mátyás király áruló érseke, aki csalárd módon Frigyes császárhoz szökött. Mátyás főherceg, a későbbi II. Mátyás 1593-ban Bécsbe kérte — „lerajzoltatás végett” — a híres Mátyás-kálváriát, s azt a káptalan csak hosszas instanciázás után kapta vissza.

1683-ban, Bécs ostroma idején Kollonich Lipót lefoglalta a Sze- lepcsényi érsek bécsi házában őrzött székesegyházi kincsek jó részét, s részben az érsek félmillió forintra becsült kincseiből fedezték Bécs védelmének anyagi terhét. 1 793-ban, 1 799-ben és 1848-ban a kincstár nemesfém tárgyainak jelentős részét át kellett adni a hadikincstárnak.

1886-ban Simor János érsek a Bazilika egyik termét páncélkamrává építtette át, s máiglan itt található a főszékesegyház kincstára. A második világháború idején, a bombázások elől a Bazilika altemplomába szállították a kincseket. Ezek így elkerülték mind a hadisérülést, mind pedig azt, hogy a fasiszták Nyugatra hurcolják őket.

227