Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)

Az esztergomi vár középkori műemlékei, gyűjteményei

nához csatlakozó sekrestyében helyezték el a Bakócz-kápolna eredeti alapkövét; ezen az 1506. évszámot olvashatjuk. A kápolna jelenlegi boltozatát Simor érsek Lippert tervei nyomán készíttette el.

A Főszékesegyházi Kincstár

Esztergom középkori gyűjteményei közül kiemelkedik a Kincstár gyűjteménye. Itt a magyar ötvösség és textilművesség párját ritkító darabjait találjuk.

Ismeretes, hogy Budán, a török hódításakor megsemmisült a királyi levéltár és a királyi könyvtár, a királyi kincstár értékeit részben Nyugatra vitte Mária királyné, részben, a koronázási jelvények kivételével, elkallódtak. A mohácsi vész idején az esztergomi érsekség kincstára, bízvást gondolhatjuk, vetekedett a budai Jagellókéval. Nem véletlen, hogy Corvin János Bakócznak zálogosítja el a Mátyás-kálváriát, s az sem, hogy 1506-ban Bakócz Tamás II. Ulászló királytól, alig pár ezer aranyért zálogbirtokul megkapja Esztergom városát. Említettem már, hogy 1521-ben, Bakócz halálhírére II. Lajos Esztergomban terem, s nyomban lefoglalja az érsek magánkincstárát.

Összehasonlítván a budai királyi és az esztergomi érseki kincstár sorsát a mohácsi csatavesztés utáni időben, mégis az esztergomi kincstárét kell szerencsésebbnek tartanunk. A mohácsi csatavesztés után, annak hírére a budai udvar esze nélkül menekült. Esztergomban viszont éveken át módszeresen készült az érsek és a káptalan arra, hogy végveszély esetén kiürítik az esztergomi Várat s a Felvidékre menekülnek. A módszeres kiürítésre 1528-ban sor is került, s ennek köszönhetjük azt, hogy — ha sok veszteséggel is — számos műkincs, a levéltárak,* a Főszékesegyházi Könyvtár s a Kincstár anyagának jelentős része megmenekült. A budai királyi gyűjteményekkel való egybevetés meg is határozta az esztergomi Főszékes* A Bazilikában őrzik az esztergomi székesfőkáptalan országos és magánlevél- tárát. Az előbbi keletkezése egybeesik a káptalanok hiteles helyi működésének kezdetével. Középkori anyaga a török korban megsemmisült; anyaga így a mohácsi vész utáni időkből való.

Értékesebb az úgynevezett magánlevéltár; ez az esztergomi káptalan birtokaira és jogaira vonatkozó diplomatikai anyagot tartalmazza. Legrégebbi okmánya 1158-ból való.

226