Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)

Az esztergomi vár középkori műemlékei, gyűjteményei

nevét; érdemes lenne egyszer feloldani a kápolna falára vésett sok száz aláírást. A kápolna a gondos helyreállítás ellenére is sokat veszített eredeti szépségéből. Valaha szabad térben állt, csak hatalmas kapuívével csatlakozott hozzá a főtemplomtesthez. Ma a Bazilika épülettöme­gébe olvad. Ez a változtatás sokat rontott az eredeti kápolna szelle­mes világításán. Packh, amikor — fordított tengellyel - újból felépítette a kápolnát, annak régi ajtóívét alkalmazta a márvány ülőfülkék, illetve karosszékek fölött ablakívnek, s a hajdani, alacso­nyabb ablakívből alakított bejáratot. Ez azt a hátrányos helyzetet hozta létre, hogy a Bazilika főhajójából leszűkült bepillantásunk a Bakócz-kápolnába, s annak pompás, belső architektúráját lényegé­ben csak akkor látjuk, ha az építmény belsejébe jutunk; a kápolna kupoláját csak úgy, ha egészen alá lépünk. A bizánci kereszt alap­rajzú kápolna régi, bronz díszművekkel díszített kazettás kupoláján valaha egy lanterna ült, amely felső megvilágítást is nyújtott. Ma ez hiányzik. Ugyancsak felső fényt bocsátottak a kápolna homályá­ba azok az ívpárkány feletti boltmezőablakok, amelyek három irányba is kitekintettek. Mindezek hiánya miatt a Bakócz-kápolna sokat veszített régi optikai hatásából, a kicsiny belső tér magasren­dű, rafinált monumentalitásából. A kápolna szobrászati díszei közül, sajnos, a legtöbb megrongáló­dott. A Ferrucci-féle oltárról a törökök az összes szoboralak arcát, így a donátor figurájának, Bakócz Tamás szobrának fejét is letörték; a ma látható, kissé nehézkes és esetlen fők XIX. századi kiegészíté­sek. A főoltárra helyezett Fekete Mária kegykép újkori, bizantikus alkotás. A XVIII. század elején Schuchknecht ezredes, esztergomi várparacsnok adományozta ezt a kápolnának. A főoltár két mellék- fülkéjének ma látható szobrai — Szent István és Szent László alakja - XIX. századi alkotások, Della Vedova torinói szobrászművész munkái. A főoltár szekrényét — az elpusztult régi oltárszekrény pótlásaként — Simor János érsek Lippert Józseffel terveztette meg. Eredetiek azonban a kápolna csodálatosan szép reneszánsz faragvá­nyai, márványszékei, a sekrestyébe vezető ajtókeret, a kórusablak angyalfejes kerete s a kupola alatti négy címer. Ezek közül kettő Bakócz Tamás érseké, egy II. Ulászló királyé, egy pedig az 1524- ben meghalt Szathmáry György érseké, Bakócz utódáé. Külön figyelmet érdemelnek azok a Bakócz-kápolnához tartozó vörös márvány töredékek, amelyek valaha az épület külsejét, kapu­ját díszítették. Ezeket ma a Bazilika altemplomában őrzik. A kápol­225

Next

/
Thumbnails
Contents