Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)
A középkori Esztergom szerepe a magyar művelődéstörténetben
A pálosok írói, muzsikusai, orgonaépítői, kép- és kőfaragói századokon át jelentős alkotásaikkal járultak hozzá a középkori Magyar- ország művelődéséhez. Sorukból került ki a bibliafordító Báthori László (1450 körül), Dénes mester, a jeles szobrász (fi 486) és Fráter Martinuzzi György bíboros, az ország kormányzója (11551). Esztergom környékén, Márianosztrán, Pilisszentléleken, Klastrom- pusztán, Pilisszentlászlón (régi nevén Kékesen) állt egy-egy kolostoruk; Mátyás idejében a visegrádi — korábban bencés — kolostort is pálosokkal népesítették be. A XIV. század első felében az esztergomi vár szakállszárítóján egy legendássá vált érseki testőr, a későbbi itáliai hadjáratok népmeséi hérosza, Toldi Miklós unatkozott akkor, amikor a várkastély házikápolnájában firenzei mesterek a kápolna máig megőrzött freskóit festették. A század végén egy tudós történetíró, Küküllei János rótta pergamenre művét a Kis-Duna-part egyik kicsiny házacskájában. Könyvtárát, mely versenyre kelt az egyházi intézményekével s az érsekek könyvesházával, pár maga írta kötettel is megtoldotta. Szóltam már Vitéz Jánosnak a XV. század hatvanas éveiben Esztergom kulturális élete felvirágoztatásában betöltött szerepéről. Vitéz humanista körébe tartozott Janus Pannonius is. A korai magyar humanizmus időszakának, a magyar reneszánsznak levegője árad Janus Pannoniusnak abból a verséből, amelyet Esztergomban nagybátyjának, Vitéz Jánosnak érsekké avatására írt: Keljetek, ó, Múzsák, víg dalra, örömriadalra, Kalliopé, szintén zengje vidáman a kart! Érseki méltóság főszéke jutalma Vitéznek, ebbe helyezték őt Róma s urunk, a király. Messzire zengjen a hang, át népeken, át a világon, s földi vidékünkről szálljon az égig a dal. Váradot Esztergom, Kőröst a Dunánk kiszorítja s ő negyedik helyről főpapok elseje lett. ( Geréb László fordítása) A magyar reneszánsz műveltség mély európai kapcsolatait idézik fel Estei Hippolit, Beatrix királyné unokaöccse, a gyermek-érsek Magyarországon töltött évei. Másfél évtizeden keresztül az ő titkára volt Lodovico Ariosto, korának nagy olasz költője. Versei 209
