Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)
Az Árpád-házi királyok székvárosa
birtoklástörténet adatai azonban azt mutatják, hogy az épület ekkor már a káptalané. Mivel Récsey Viktor 1892. évi ásatása tisztázta a Szent Lőrinc- plébániatemplom helyét, igazoltnak tűnik az a régi feltevés: a Zenia- palotája a mai Széchényi téri Járásbíróság épülete körül keresendő. A házat az 1270-es években Csák nembeli Pósa ha Ugrin mester* birtokolta. Ugrin 20 márka finom ezüsttel adósa volt Walter budai várkapitánynak, a kamara ispánjának. 1273-ban Ugrin a hűtlenség bűnébe esett, s ezért Kun László király Zeniapalotáját Ugrin hitelezőjének, Walternak adományozta. 1273. október 30-án, a királyi donáció alapján Walter ispánt az esztergomi káptalan be is iktatta a Zeniapalotája birtokába. A statúciónak (birtokba iktatás) senki sem mondott ellent. Ugrint szoros, valószínűleg rokoni szálak fűzték Miklós választott esztergomi érsekhez, László erdélyi vajda hához, a gyermek Kun László megrontóinak egyikéhez. (Ugrin egyébként 1273 után újból Kun László hűségére tért.) Miklós klerikus, előbb erdélyi prépost, királynéi alkancellár (1272), majd esztergomi nagyprépost, akit Kun Erzsébet anyakirályné már 1272-ben erőszakkal kívánt az esztergomi érseki székre emelni, az esztergomi káptalannak az 1272— 79. években nem kevesebb mint ötven márka eziistnyi kárt okozott. 1279-ben a Miklós okozta károk részleges megtérítése fejében Fülöp fermói püspök, pápai legátus úgy dönt, hogy 200 márka ezüst értékben kártalanítja az esztergomi káptalant a Csák nembeli Ugrin ispán tulajdonában levő esztergomi Zeniapalotájával. Ezzel 1279-re a Zeniapalotájának de jure két tulajdonosa lett. Az egyik: Walter budai, később komáromi ispán, a másik: az esztergomi káptalan. A káptalan a tulajdonjognak gyakorlati birtokába is lépett. Walter erőszakos halála (1279) után ivadékai sem atyjuk komáromi váruradalmát, sem az esztergomi Zeniapalotáját jó ideig nem merték visszaigényelni. Okleveles adataink vannak arról, hogy az esztergomi káptalan 1292—1300 között is birtokolta a Zeniapalotáját. Azonban úgy látszik, elmulasztotta azt, hogy erre az épületre királyi hozzájárulást is kérjen. 1300-ban azután Endre ispán, budai polgár, Walter fia — aki eladdig atyja minden javából kirekesztett volt—, 27 évvel atyja beiktatása után igényt támasztott * Az oklevelek tanúsága szerint Ugrin mester Szörényi bán, királyi lovászmester, somogyi ispán, erdélyi vajda, országbíró, tárnokmester, macsói és bosnyák bán volt. 144
