Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)
Az Árpád-házi királyok székvárosa
IV. Béla, majd V. István gráciájából újabb esztergom-városi királyi udvarnoki telkek kerülnek egy távolabb álló egyházi intézmény, a Budától délre eső csuti premontrei monostor tulajdonába. De ne szaladjunk nagyon előre az időben! Hiszen ezekre az időkre, a XIII. század delelőjére, második felére már két fundamentális csapás is éri a várost. 1242-ben a tatárjárás, 1249-ben pedig az, hogy IV. Béla király esztergomi hegyi várpalotáját egyszer s mindenkorra az érsekeknek adja át. Maga pedig az ekkor alapított új rezidenciális városba, Budára költözik. A Királyi várost — XVI. századi metszetek szerint — észak— déli irányban egyetlen főút szelte át. Déli kapuja — a Budai kapu a budai nagy útra, északi kapuja — a mai Mártírok útja végén álló Szent Lőrinc-kapu — a Várhegy, illetve a Toplicának is mondott hévizek, a mai Fürdő, a Szent Tamás-hegy felé nyílt. A város déli részén Esztergom legrégibb épületei közé tartozott a mai Tanácsháza (Széchényi tér 1.) táján, a kereskedők védőszentjének, Mirai Szent Miklósnak 1156-ban már fennálló plébániája. Említettem: a Szent Miklós-plébánia kerületét zömmel a Flandriából, Franciaországból és Itáliából bevándorolt kalmárok — távolsági kereskedők, a latinusok — lakták. A másik, a XI. századi építésű Szent Lőrinc-plébániatemplom körül viszont a XII. század végéig a királyi udvarnokok városrésze helyezkedett el. A két városrész — az udvarnoki és a Latinváros — között egy nagyméretű kőpalota volt. Ezt, a város legnagyobb palaciumát — melyről később még részletesen szólok — okleveleink a XII. század végétől „Zeniapalotaia” néven emlegetik. AZ ESZTERGOMI LATINUSOK Mai ismereteink azt mutatják: a XI—XII. században Esztergom Királyi városát az említett két plébánia polarizálta. A korai román Szent Lőrinc-templom a város északi részén állt. A közelében fekvő városkapu és annak hídja is Szent Lőrinc nevét viseli. A templomot 1202-ben említi először oklevél; 1892-ben feltárt műformái a XI. századra datálják; legkoraibb pénzlelete II. Béla idejéből való. A Szent Lőrinc-templom plébániakerülete a város északi részével, központjában a Zeniapalotájával, a korábbi időszakban talán a királyi udvar, de mindenesetre a királyi udvarno136
