Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)
Az Árpád-házi királyok székvárosa
Szemeyn pénzverő kamaraispán Bajon nevű birtoka szomszédjaként említik. 1249-ben Kovácsi közelében, az azóta eltűnt Nyír nevű birtokot — amely addig királyi és királynéi tárnokok és pohárnokok földje volt — IV. Béla király velencei eredetű kamaraispánjának, Archi- nusnak adományozta. 1259-ben — már említett adatunk szerint - az esztergom-szentkirályi keresztes lovagok konventje előtt a kovácsok telepének („vicus fabrorum”) egykori falunagyja (villicus) tanúvallomást tesz. 1264-ben a csuti monostor alapítólevelében újra a „vicus fabrorum” királyi tulajdonban levő kúriáiról olvasunk; ezeket a király — másfél évtizeddel a pénzverő főkamarának Budára költözése után — a csuti monostornak adományozza. 1270—1314 között ismételten arról tájékoztatnak az oklevelek, hogy Kovácsi falunak három plébániatemploma is van. Egyiknek Kozma és Daniján, másiknak Szent János evangélista, a harmadiknak Szent Mihály arkangyal a védőszentje. Közülük a Kozma- Damján egyház űzeti a legtöbb adót az esztergomi főegyháznak (tíz márka súlyú viaszt, szemben a másik két egyház nyolc-nyolc márka súlyú viaszával); így bizonyos, hogy a tekintélyes település három egyháza közül a Kozma-Damján plébánia volt a leggazdagabb. 1290-ben már az esztergomi káptalannak is vannak jobbágyai Kovácsin; ők vámmentesen értékesíthetik áruikat az esztergomi királyi város piacán. A faluról, Esztergom déli határán, szó esik 1291-ben, majd 1326-ban, amikor is Károly király Esztergom városához csatolja Kovácsi egész területét. 1326-ban a falu északi határa egészen az esztergomi városfal délkeleti szakaszáig terjed; dél és délnyugat felől Kovácsit Bajon határolja. Az 1326-os határjárás megemlíti Paulus faber (pénzverő) szőlejét. Kovácsinak, a pénzverők falujának sorsa így elég világosan áll előttünk. A falu a korai Árpád-házi királyok idején királyi tulajdon. Az Esztergomot övező királyi szolgálónépek településláncolatának egyik szeme. Igen jómódú és népes település; ezt mutatja az, hogy a XIII. században három temploma is van. Plébániái királyi alapí- tásúak, és éppen ezen az okon tartoznak az esztergomi érsek joghatósága alá akkor, amikor a város peremfalvai még mindig az - esztergomi érsekségnél koraibb alapítású — veszprémi püspök egyházmegyéjének tartozékai. (Ilyen például: Nyír, Bajon, Kesztölc; távolabb: Mogyorósbánya, Bajót, Nyerges új falu.) Kovácsit, amelynek korábbi történetéről már nem az oklevelek, 120
