Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)
Az Árpád-házi királyok székvárosa
századi Velencét Magyarország látja el nemesfémmel. Velence távolsági kereskedői — írott adataink szerint — a XIII. század óta (valójában a hazai írásbeliség általános gyakorlatánál jóval régebbi idő óta) rendszeresen járják a Dunántúl és Szlavónia olykor igen bizonytalan, s a román korban, az útkényszer miatt Esztergomba vezető országútjait. Becs XII- XIII. századi piacát a magyar ezüstbevitel emeli a közép-európai kereskedelem fontos állomásává. A XIII. század végén a magyar arany s a magyar ezüst a fland- riai piac keresett árucikke. A város patriciátusa soraiban, a gazdag esztergomi latinusok között nem véletlenül jelennek meg a magyar export két legnagyobb nemesfém-felvevő helyének, Velencének és Flandriának kereskedői, s nem véletlenül nyernek polgárjogot a magyar fővárosban. A városnak a belföldi kereskedelemben elfoglalt vezető helyét biztosítja az, hogy a megyeispánok évről évre ide, a királyi és egyházfejedelmi fővárosba szállítják a megyék terményadóját. Ide áramlik az ország legnagyobb egyházmegyéjének, az érsek-prímási főegyházmegyének hatalmas dézsmajövedelme is. Esztergom piacán Velence, Kijev, Regensburg s a Rajnán-túli frank világ — Gent, Maastricht, Liege — távolsági kereskedői cserélik portékáikat. Azt, hogy milyen élénk itt a korai pénzforgalom s a pénzváltás, az írott adatokon túlmenően mi sem mutatja jobban, mint a régészet jó néhány anyagi emléke. A régi esztergomi Latinváros — a mai Belváros déli részének — területén számos korai középkori pénzváltó mérleg került elő. Ugyancsak a város területén került felszínre a mintegy háromezer magyar és délnémet dénárból álló pénzlelet (az ún. Graner Fund). A múlt században talált „Graner Fund” zömmel magyar, kisebb részében nyugati (friesachi hercegi, friesachi püspöki, bajor, osztrák) ezüst vereteket tartalmazott. Javát bécsi és berlini múzeumok szerezték meg. 1954-ben - Brenner Ferenc esztergomi magángyűjtő hagyatékából — a lelet 305 veretét az esztergomi Balassa Bálint Múzeum részére vásároltam meg. A pénzlelet elrejtése időpontját Király Ferenc az 1162. év nyarára teszi. Egykori gazdájában valamelyik a regensburgi piaccal összeköttetésben álló — esztergomi távolsági kereskedőt sejti. A XI. század elejével kialakuló magyar pénzgazdálkodás elterjedésében lényeges szerepe volt azoknak a részben vallon, részben 112
