Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)
Az Árpád-házi királyok székvárosa
A Víziváros többi épületéről ugyancsak nem maradtak ránk adatok, azt azonban bizonyosra vehetjük, hogy hiába keresnők ott az egyházmegyei központ épületeit, még kevésbé Vitéz Jánosnak és utódainak gazdag palotáit. Ezek mint már elmondottuk — a Várban voltak, csak néhány kanonoki ház és a Szent György - prépostság állott a váron kívül, a keleti oldalon. A Víziváros házai inkább jövevény iparosoknak — innen az egyik elnevezés is: Németváros — és egyéb szolgálónépnek nyújtottak szerény otthont. A gazdag kereskedők és a jómódú iparosok a Királyi városban laktak. Eddig az Óvoda utca 8. és a Bajcsy-Zsilinszky utca 63. számú házaknál kerültek elő jelentősebb középkori lakóházakra utaló falak és kőfaragványok. A középkori Víziváros házairól némi tájékoztatást nyújt az 1575. évi török „telekkönyv”. Ez a házak egy részéről a puszta összeíráson túl részletesebb leírást is ad. Eszerint 59 ház közül 11 volt kőből. A többi csak sövényből vagy vályogból. Ezt az 1:5 arányt irányadónak vehetjük a város többi házára és azoknak a török hódítást megelőző állapotára is. A Királyi város A KIRÁLYI SZOLGÁLÓNÉPEK TELEPÜLÉSEI Esztergomot királyaink úgy véljük — államunk alapításánál részben régebbi, részben azzal egyidős települések szórt halmazából szervezték várossá. Láttuk: a Várhegy települési előzményei római koriak. A népvándorlás idején azonban nem a Vár, hanem a vízparti révhely, a dunai átkelőhely volt a legvonzóbb. Ehhez kapcsolódtak a szombatonként tartott vásárok is, s a dunai átkelőhely vonzásában alakultak ki a külföldi telepesek, kereskedők települései. Korai kereskedőtelep az itteni Örmény, örmény kereskedőknek- nációjuk nevét viselő — telepe. A mai Fürdő-szálló és fürdő környékén — ahol régen meleg vizű tó volt — alakult ki a Hévíz nevű település; eredetileg egykor itteni szláv telepesek névadásaként a Toplica (a. m. „hévíz”) nevet viselte. A XI—XII. századra tehetjük Esztergom híres latinusainak ílamand, vallon és itáliai távolsági kereskedőknek a Királyi városba való telepedését. 109
