Vukov Konstantin: A 15. századi esztergomi érseki palota építészettörténeti értéke (1991)
6 Ezeknek szerkezeti szükségességből, a boltozás gyámolí- tásáért fel kellett futnia a homlokzaton az ereszig. Kialakításuk fiatomyokhoz lehetett hasonlatos. A kápolna oromzattal fordult nyugat felé /Stat und Schloss Gran- metszet/. A két fiáié között húzódhatott éppen a loggia vonalának folytatásában kőrácsos vagy öntöttvas rácsos erkély /6. kép/. A kápolnába a források szerint a földszintről vezetett lépcső s onnan közvetlen átjárás volt a nagyterembe. További ismereteket a Vitéz-palotának nevezett 15. századi esztergomi érseki palota rekonstrukciójához a dunai lejtő további kutatásától remélünk, de az ismert források újra és újra értékeléséről sem mondunk le. A szomszédos épületrészekkel való kapcsolatának feltárása folyamatban van. A régészeti, építészettörténeti kutatás eredményei és az elméleti rekonstrukció arra késztet, hogy beavatkozzunk az igen szerény mondanivalójú ún. Kaszámyaépület állapotába és kifejtsük ebből Vitéz János palotáját: magyarán műemléki helyreállítás szükséges. A helyreállítás tervezéséhez az eddigiek alapján irányelveket tudunk adni. Az elméleti rekonstrukcióban rögzített biztosan ismert és hitelesen kiszerkeszthető részek feltétlenül rekonstru- álandók. Az eredeti külső tömeg hatása érzékeltethető a pontatlanságok ellenére megillapított méretekkel, így a két traktusos épület, illetve a felső nagyterem belső terei, tömegei új, védőszerepü fedéssel létrehozhatók.
