Vukov Konstantin: A 15. századi esztergomi érseki palota építészettörténeti értéke (1991)
7 A XV. századi tömeg teljesen magába foglalja a XII. századi palotát. A nagyterem padozata pontosan kiszerkeszthető, de korszerű anyagú szerkezettel építhető meg. Az újonnan kiegészített részek /fölfalazások, új födémek/ a műemlék szubsztanciája szempontjából "semleges zónának" minősülnek, ezért itt lehet a korszerű installációt /épületgépészet, audiotechnika stb./ elhelyezni. A nagyterem belső terében mennyezetként alkalmazni lehet korunk ragasztott tartós vagy szerelt héjkazettás faszerkezeteit, amelyek egyértelműen újak, de mégis a régi térérzethez és formáláshoz közelállók. Az Országos Műemléki Felügyelőség a nagyterem rekonstrukciójának gondolatát tervtanácson elfogadta. A Várban az így létrehozható új terek hasznosítására kínálkozik a múzeológiai hiány pótlása /helyreállítástörténeti és vártörténeti állandó kiállítás/ és a nagyterem kiszolgáló helyiségeinek megoldása. A belső térélményben is rekonstruálható óriásterem Esztergom városában hézagpótló kultúrális szerepet vállalhat. A város- egyház-állam semleges és reprezentációs találkozó helye, kultúrális rendezvények /gitárfesztivál, várszínház esőnap stb./ és rangos konferenciák színtere lehet. Alapvető irodalom: Horváth I. - Vukov K.: Vitéz János esztergomi palotája, Komárom megyei múzeumok tudományos füzete 1-2, Tata 1968-87 /feldolgozza a megelőző szakirodalom adatait/ Détsy Mihály: Esztergom 1530 körül egy vallomás tükrében, in. Esztergom Évlapjai 1981. II.
