Vukov Konstantin: A 15. századi esztergomi érseki palota építészettörténeti értéke (1991)

3

!

Az ún. Kaszárnya épülettel azonosított esztergomi nagyteremről ismert egykorúiéirásokat Dr. Horváth István régészeti kutatásai igazolták. /2. kép/ A maradványokhói azonosítható alaprajzi terjedelem 47x 16-17 méter. Mivel sem pillér, sem oszlop nem volt benne, így lefedésének módja a kulcskérdés az egész terem értékelésében. Véleményem szerint a nagyterem fölé hatalmas fadonga mennyeiét borult, amelyet kazettás beosztással, aranyozott rózsákkal díszítettek. Igazolásul id. Stephan Gerlachot idézem: "...oben mit einer vergüldeten Bühnen...".

A "Bühne" szó egyértelműen nem sík mennyezetre vonatkozik. /Bühnen - boltozni, Himmelbühne - égbolt, ein Pass bühnen - hordót dongázni./ Az ábrázolásokon a tetőteret 3 nagy ablak világítja be - ezek nyílván nem padlásablakokként szolgáltak. Fennmaradtak címerpajzsos konzolkövek, amelyek a mennyezet szerkezetét tarthatták. /3. és 7. kép/

Esztergom és Buda kapcsolatáról elmondhatjuk hogy ismert, miszerint Zsigmond palotája nagyterme a padovaihoz volt hasonló. Márpedig a padovai il Salone is fadongás tér /21 x 80 m/. A két esztergomi építtető, Szécsi és Vitéz ismerték a budai palotát. Vitéz pedig személyesen látta a padovai termet, ezenkívül járt a híres frankfurti Kaisersaalban, ahol 1454-ben a birodalmi gyűlésen beszédet mondott. A Kaisersaalnak akkor félkörív-dongás kazettás famennyezete volt.