Vukov Konstantin: A középkori esztergomi palota épületei (2004)

Összefoglaló

ábrázolásokról kapta, amely szerint a falakon az Üdvözítőről prófétáló Szibillák is meg voltak fest­ve, míg a boltozaton szentek és a megfeszített Krisztus képét látták. A korabeli beszámolókban leírt látogatási útvonal által érintett helyiségek egymás mellettiségei alapján a Szibillák kápolná­jának helye jól behatárolható, nagy valószínűség­gel meg is határozható. Helyét a nyugati falazat 5. és 6. támpillérjei közötti egyik helyiséggel azono­síthatjuk. Szabályos, kb. 8x8 méter alapterületű, négyzet alaprajzú kápolnáról van szó, amelyet az egykori szemtanúk szerint „körös-körül” való bol­tozás - valószínűleg csillagboltozat - fedett. A függőkért A függőkért is része a humanista rezidenciának, helye a budai és urbinói szituációk elemzése után a kápolna melletti teraszon azonosítható. Bonfini leírása a függőkért mellett említ egy tornyot is, amelyben az érsek szívesen tartózkodott. A torony a helyes szövegértelmezés szerint a fürdő és a kert (vagy kertek) között van, amely valódi helye a Fe­hér-toronynak, vagyis a román kori lakótorony­nak. A palotába vezető lépcsőfeljáratról tekintve, a Fehér-torony valóban az azonosított fürdőház és az általunk felfedezett terasz-függőkert között lát­ható. A toronyból a kertre való kilátás leírásai vi­szont nem a függőkertre vonatkoznak. Akkoriban minden valószínűség szerint - mint a múlt század­ban is - kertek voltak a Duna és a Kis-Duna áltat alkotott Szigeten, esetleg kertszerűen gondozták a nyugati várlejtőt is, amely régészetileg igazoltan lépcsőzetesen teraszos kialakítású volt. Tehát két kertről van szó: belsőről és külsőről, a belső ún. függőkért és a külső kertek nem azonosak. A belső kert ugyan kicsiny volt, de tartalmazta mindazokat a fontos elemeket, amelyek egy hu­manista főúrnak megalkotnia illett. A kert terasza alatt ma is meglevő ciszterna gyűjtötte össze a szűrt vizet. A Szent István-terem A terem a nevét onnan kapta, hogy sokáig az első király, Szent István szülőhelyének tartották, mivel a palotaegyüttes építészetileg egyetlen, épségben fennmaradt terme. Nem lehetett azonban a szü­lőhelye, mert a 10. századnál jóval később, III. Béla király idejében, a 12. században épült. A te­rem a magánlakosztály és a gazdasági helyiségek összekötő útvonalában helyezkedik el, itt lehetett a kétféle funkciót elreteszelni egymástól. Ez a he­lyiség a palota pusztulása után is bejárható volt a romokon kialakított ágyúterasz alatti kazamata­sor végső termeként. Innen indult a felette levő előszoba felé egy törtvonalú lépcső, amelyet om- ladék zárt el. Az ötszögű lakótorony kontúrján kívüli, az ud­var nívóján létesített díszes teremben egyetlen kö­zépső oszlop áll. Ez támasztja meg a négy mező­ben kiképzett római típusú keresztboltozatot. A boltozati négyzeteket holdsarló nézetű kőből fara­gott heveder (gurtni) ívek választják el. A terem építészeti és szerkezeti kialakítása a magánlakosz­tály többi részeivel egységet képez, tehát a magán­lakosztály rész egyetlen - viszonylag elhúzódó - építési folyamatát bizonyítja. Mai, restaurált meg­jelenését az 1960-as években végzett munkáknak köszönhetjük. A gazdasági és az egészségügyi helyiségek rekonstrukciója A várkonyha A feltáró régész, Horváth István felismerte, hogy az ún. kazamatasor két helyisége az egykori 15. századi várkonyhával azonos, és a tűzteres helyi­ség fölé egykoron teljes méretben kéménykürtő borult. Meyerpeck 1595. évi metszete ábrázolt ilyen, szinte hihetetlenül nagyméretű, piramidális kéményeket. A kéménykürtő megjelenése közel négyzet alaprajzra emelt, álboltozatos gúla (pira­midális) kürtő. A kürtő testét képező álboltozatot az esztergomi palotában lépcsősen kiugró sárgás téglából álló falazással képezték ki. Az egészségügyi helyiségek A mai értelemben vett egészségügyi helyiségek és a higiénia nem ültethető rá a késő középkori pa­lota ilyesféle felszereléseire, de mindenképpen megállapítható, hogy a főúri lakosztályokban tö­rekedtek bizonyos komfort biztosítására. így azo­nosítható egy fürdőszoba és több erkélyes árnyék­szék. A nagyteremhez íves átjáróval összekötött külön árnyékszék-blokk - ún. „danziger” típus - csatlakozott. A palota többi épülete A kis román palota A palotaegyütteshez észak felől, a Dunára néző falvonulatra merőlegesen egy, legalább négy ter­met tartalmazó, határozottan román stílusú je­91

Next

/
Thumbnails
Contents