Vukov Konstantin: A középkori esztergomi palota épületei (2004)

Jegyzetek

88 Jól látható példák a szerző helyszíni tapasztalatai alapján: Avignon, pápai palota; Esztergom, Somlói vár; Ausztriában Heidenreichstein, Aggstein, Araburg (romosán), Friesach, Mollenburg; Luxemburgban Vianden, Burglin- ster váraiban.

89 A konyha tövében végzett kutatásról: Horváth István szíves közlése és dokumentációja az esztergomi Balassa Múzeum adattárában (lásd a 74. jegyzetet).

90 Ma ezt sajnos az állandó kiállítás padlója rejti, és gyakorlatilag hozzáférhetetlen. Várnai Dezső azonban pontosan - kőhézagrajz-hűen - felmérte (OMvH Tervtár). Hasonló jó ciszterna van a sümegi várban (in Magyar Műemlékvédelem, 1945-1955, 279. kép).

91 Kuti Klára: Napi étkezések és étrendszerkezet a kora újkori közép-európai udvari rendtartásokban (in Ethno- graphia, 106. évf., 2. szám, Budapest, 1995. 425-434. old.). A szerző 1581-ből származó dokumentumra támaszkodik, de ezek az adatok jól illeszkedhetnek a 15. század végéhez is.

92 Jó példákat mutatnak a németalföldi, flamand táblaképek, illetőleg múzeumi tárgyakként látható lavabók, kiöntő edények.

93 A könyv 29/b lapja, 1487-ből a konyhai tárgyak után sorolja „al bagno unó fornaco di bronzo” - sajnos, többről nincs szó.

94 A karthauziaknál 15. századi példa a Villeneuve les- Avignon Chartreuse-ben. Esztergomon kívül a világi építészetben több helyen észlelhetjük: pl. a nagyvázsonyi lakótorony első emeletén, a sárospataki Vörös-toronyban több helyen, az avignoni Roi René palota lakótornyában, Ronneburg várában (Németország,-Hessen), Aggstein várában (Ausztria, Wachau), Strakonice várkastélyában (Csehország), a késmárki Thököly-várban, a keleti külső falhoz épített, lebontott szárnyban stb.

95 Lásd Várnai Dezső leírását a 13. jegyzetben (és dr. Horváth István szíves közlése).

96 Menclová: Cesské Hrady, II. Praha, 1971

97 Pieper: Burgenkunde (1895. pp. 505-507.) olvasható a típus leírása.

98 Várnai Dezső megjegyzése (Utódokumentáció, OMF Tervtár, nr. 910607=28077/c, 13-14 és 18. old.).

99 Az osztrák szakirodalom foglalkozott a középkori kőfalazok kváderméretből és falazási módból megállapítható datálásával. A falazati anyaghasználat és technológia kormeghatározó lehet. Az ausztriai megállapítások nálunk is egészen jól használhatók-jóllehet ilyen vizsgálatokat eddig még idehaza nem végeztek. A témába vág Gerhard Seebach: Zeitspezifische Strukturen des mittelalterlichen Mauerwerks; és Rudolf Koch: Bautechnischgestein- kundliche Überlegungen zum Burgen im südlichen Niederösterreich c. írása is (in Burgen und Ruinen - Von Quadern und Mauern, Denkmalpflege in Niederösterreich, Band 12, Wien, 1994. pp. 19-28.).

100 Lübecki Arnold számol be a keresztesek magyarországi átvonulásáról. A király Esztergomban fogadja és szállásolja el őket: „Ezt követően a király a császárt a Grane nevű várban fogadta, miután áthaladtak a hasonnevű folyón, amelyről a város, ahol korábban voltak és maga a vár is a nevét kapta, ott a király a császárnak ajándékozott két raktárt tele a legfinomabb liszttel.” (in III. Béla emlékezete, p. 77.).

101 A betongyűrűs kútformát Várnaiék alakították ki, mert eredetileg csak márgába vágott, omladozó szellőző volt (Utódokumentáció, OMF Tervtár, nr. 910607=28077/c, 18. old.). Megjegyzésre érdemes, hogy tárházpincékben néha meglepő mélységű aknákat is lehet találni, mint ez

a visegrádi múzeumi restaurátorműhely pincéjében is volt. A feltárás során az akna fenekén - a nyári rekkenő hőségben is - igen hűvös volt, tehát ezeket kimondottan hűtésre használták (Szőke Mátyás feltárása).

102 A modenai számadáskönyvekben szereplő nagy faépítkezések istállók létesítésére irányultak (ezekhez valóban beépíthető volt a Bécsből tutajon leúsztatott száz gerenda, ugyanide használták fel a sok zsindelyt is). Egy homályos adat van a „stufa grande della castello” javításáról, amelyet Voit Pál a Stube - vagyis a nagyterem javításának vél, mg Waigand József kandallónak fordítja. Voit Pál: Gyarmati Dénes mester és a régi magyar éptőgyakorlat (in Művészettörténeti tanulmányok, Művészettörténeti Dokumentációs Központ Évkönyve, Budapest, 1954/55. pp. 46-87.). Jellemző adatok találhatók Waigand József regesztáiban (OSZK, 8616 sz. mikrofilm) a raktározásról: 1487-ben készült egy piszkozatszerű hosszúkás leltárkönyv, amelyet Modenában indítottak, mikor az érsek Magyarországra ment. 1487. szeptember 23-án (22. lap) „leltár e kastély - castello - felszereléséről és különböző tárgyairól... a várnagy ezeket tárgyakat különböző szobákban - stanzje - tárolja”: 1487 (29/b lap): „Tálak őrzésére szolgáló szobában...”, október 4-én (32. lap): „a ruhatár ajtajának zárjához kulcskészítés 14 dinár”; 1489 (35. lap): „Leltár azokról a tárgyakról raktárban, amelyek a Főtiszt, (érsek) úré, és amelyeket Francesco da Bagna lovag átadott” (pl. 39 matrac, 60 lepedő, asztalkendők, selyem ágyterítők, zöld ablakfüggöny stb.). 1498-ban a következő speciális raktár- helyiségeket nevezték meg többek közt: gyógyszertár, bútor-hagszerraktár, ötvöstárgyak raktára, fűszerraktár, ún. „új raktárak”, „főasztalnok mester raktára”. Az előzőek csak ízelítők a modenai számadás- és leltárkönyvekben búvó adatok gazdagságáról, bár építészeti-funkcionális vonatkozásban konkrét hasznukat még nem sikerült kiaknázni.

103 Mai múzeumi bemutatása üvegpadozat által lehetővé teszi a korábbi falmaradványok megtekintését (Gál Tibor építész terve).

104 Dr. Horváth István kutatása derítette ki, hogy a 30-as években a kis román palota maradványának tetején földréteg volt, és erre Luxék egyszerűen védőtetőt húztak. Nyitva hagyták a lehetőséget a jövő kutatása számára! Korunk feltárása hozta napvilágra a téglapadló nagy, összefüggő felületeit, az emeleti szint bizonyítékaként. A 2000-ben megnyitott millenniumi rekonstrukció során a kivitelezéskor felszedték az eredeti, in situ (!) padozatot, majd új járófelülettel kombinálva, a részlegesen újra lefektették. Leolvasható, hogy elvesztette eredeti mondanivalóját ez a maradvány.

105 A maradványokat értékelő helyszíni konzultáció megállapításai között hangzott el Horváth István és Búzás Gergely részéről. A nagyterembe - a rekonstrukciós elképzelések szerint - belógott a Szibillák kápolnájának tömege, és ezt kihasználva elképzelhető ide egy nagyobb karzat (kb. 3,5x8 méteres).

106 Gyulai vár; Sopron, Fabricius-ház; a regensburgi házak Heike Fastje kutatásaiban.

107 A szobánál jelentékenyebb méretű terek a 14. században alkalmazott mestergerendás födémrendszere Franciaországban mutat jellegzetes és elterjedt megoldásokat: Avignonban a Maison du Roi René és a Pápai Palota egyes termei (a szerző helyszíni tanulmányai).

108 Az Erdei Ferenc, majd Teleki Katalin és Cséfalvai Gyula (OMF) tervei szerint 1983-ra elkészült diszkrét re86