Vukov Konstantin: A középkori esztergomi palota épületei (2004)

Jegyzetek

ról) ugyancsak Prokopp Mária: Vitéz János esztergomi palotája (in Janus Pannonius, memoria Saeculorum Hungáriáé 2. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1975. 259. p.) számol be.

63 Reinhold von Lubenau említi így leírásában (1587).

64 Lásd az 5. jegyzetben felsorolt irodalmi hivatkozásokat.

65 Ma a Balassa Múzeumban található (a lelőhelyről tudósít a Régészeti Topográfia 5., Esztergom)

66 Még van esély arra, hogy a Várhegy oldali kőfaragvány leleteket egybevetve, kapcsolódó boltozati elemeket nyerhessünk.

67 Simon Zoltán régész (OMvH-ÁMRK) vetette fel a konyha valószínűségét a füzéri várban észlelt hasonlóság alapján. Az ásatásokat 1980-as évektől dr. Horváth István (Esztergom, Balassa Múzeum) vezette.

68 Az esztergomi Balassa Múzeum gyűjteményében található.

69 Bonfini első német fordítása: „Ungerische Chronica, das ist ein grundtliche beschreibung deß aller mächtigen und gewaltigesten Königreichs Ungern” „Erstlich durch den hochgelehrten Herrn Antonium Bonfinium in 45 Büchern in Latein beschrieben” „...durch einen der Freyen Künste/Historien und alter Geschichten Liebhabern P. F. N.” Az OSzK és az OMvH könyvtárában is megvan.

70 Koppány Tibor foglalkozott a Szatmári-féle oszlop-tornác rekonstrukciójával, összegyűjtve az ide tartozó töredékeket. Farbaky Péter részletezte Szatmári érsek építő és műpártoló tevékenységét, közte az esztergomit is. Farbaky Péter: Szatmári György, a mecénás. Művészettörténeti Füzetek 27. Budapest, 2002. pp. 62-68., 88-111. kép. Sajnálatos módon - a fotók tanúsága szerint - jó néhány baluszter eltűnt a 30-as évek óta. Ma műtárgyvédelmi okból műkőmásolatokat látni, további analóg kiegészítő baluszter-példányokkal. így azután nem olvasható le, mit találtak a feltárás idején, tehát mi volt a hiteles, eredeti maradvány.

Az eredeti darabokat a kivitelező vitte el 1990 táján (az OMF székesfehérvári és visegrádi építésvezetősége); sorsukról nincs írásos beszámoló, publikáció, mint arról Vukov Konstantin: Egy lépcső patográfiája (in Pavilon, 6. sz.) c. munkája tudósít.

71 Pasquale Rotondi: II palazzo dúcaié di Urbino. Urbino MCML, Tom I-II. A könyvben szerepel a maradványok alapján - Renato Bruscaglia által - a függőkertről készített rekonstrukciós távlati rajz. Carlo Bo: Der Herzogspalast in Urbino/Il palazzo dúcaié di Urbino. Klassische Reiseziele, Atlantis kiadó, Novarra, 1989. Ez utóbbi könyv 29. oldalán látható a függőkért átmeneti bádogosszerkezetű lefedése.

72 Ez jól látszik Erhard Schön 1541-es metszetén. Mérnöki traktátusok pl. Taccola és Francesco di Gioigo művei. A témáról és Budáról ír Feuerné Tóth Rózsa: A budai vár függőkertje és a Cisterna Regia (in Magyarországi reneszánsz és barokk IT, szerk.: Galavics G., Budapest, 1975. pp 11-54.).

73 Feuerné Tóth Rózsa: A budai vár függőkertje és a Cisterna Regia (in Magyarországi reneszánsz és barokk II., szerk.: Galavics G., Budapest, 1975. pp. 44-48.)

74 Florváth István: Mátyás kori építkezések az esztergomi várban (in. Mátyás király és a vidéki Magyarország. Ko- márom-Esztergom Megyei Múzeumi szervezet, Tudományos Füzetek, 6. Tata, 1990, 40. old.). A cikk bemutatja Meyerpeck metszetének repróját.

75 KÖH-OMvH Irattár, 17733 ltsz.

76 Horváth István szíves közlése és dokumentációja a Balassa Múzeum adattárában. Megnyugtatott, hogy ráérzéssel

szerkesztett rekonstukciómnak csaknem pontosan megfelelt.

77 Ballai-Marton: Épületek vízellátása, csatornázása, gázellátása. Budapest, 1977 (17 és 19. ábra).

78 Horváth István szíves közlése, szintén az 1990 körüli feltárásról: Itt volt valószínűleg a nagyterem tálaló-melegtő konyhája, de ez alatt volt a 13-14. századi palotakonyha, amelynek elrendezése még a régi egytraktusos palotaszárnyhoz idomul, és tengelye eltér a jelen, vagyis a 15. századi épületrendtől.

79 Tégla mellett másutt lehet lapos kövekből (a somlói várban, Alsó-Ausztriában), vagy faragott kőből (pl. a vian- deni várkonyhában, Luxemburgban) épített kéménykürtőket találni.

80 Boltozatépítés esetén alkalmazott technológia: a legfelső elemet általvetett zsinórra függesztett súllyal rögzítik.

81 Előfordulhat egyes kürtőn, hogy huzatfokozó nyílásokat nyitnak a gúla felületen, mint pl. a weiteneggi vár nagyobbik konyhája felett (Alsó-Ausztria).

82 Dr. Damay-Dornyai Béla-Dr. Zákonyi Ferenc: Somló útikalauz. Veszprém Idegenforgalmi Hivatal, 1964 c. munkájukban közük Somló 19. sz. elejei ábrázolásait. (A szerzők kápolnatoronynak vélték a konyha nagy kéménykürtőjét.)

Avignon újonnan épült laterna nélküli képe szerepel Gabriel Colombe: Le palais des papes d’Avignon c. művében (Paris, 1931).

Újabb irodalom ebben a témában Jean-Pierre Blanc: Die Päpste als Bauherren (in Le palais des papes; németül is: Der Palast der Päpste. Beaux Atrs Magazine, különszám, 1992. 22-45. old.)

A szerző helyszíni, vázlatos felméréseket készített a kürtőkről Somlón, Avignonban és jónéhány alsó-ausztriai várban (Aggstein, Weitenegg, Mollenburg, Araburg).

83 Az oldalkandallós konyhára jó példa a párizsi Palais konyhája, a Hampton Court-i nagykonyha; a kombinált megoldást a dijoni palota, a Fontevrault-i apátság konyhái mutatják (Viollet le Duc, Dictionnaire, Tom. IV. p.479; továbbá H. Glück: Der Ursprung der römischen und abendländischen Wölbungbaues. Wien, 1933. p. 249., és 251.).

84 Várnai Dezső írta 1934 szeptemberében: „a gótikus főpárkányé palotarész a többszínű zománcos fedés csekély maradványaival a várt eredménynél kisebb jelentőségű volt.” Továbbá: „...a barokk boltozat alatt a kazamata (ti. a konyha-előkészítő helyiség) déli felében igen sok gótikus, mázas tetőcserép és égett fal került elő a feltöltésből.” Itt jelenleg klíma-gépház van (Utódokumentáció, OMF Tervtár, nr. 910607=28077/c, 4. és 18. old.). Továbbá: ezt igazolta Horváth István helyszíni megfigyelése is. A tetőcserép anyag szeméttelepre került (Horváth István szíves közlése).

85 A somlói várban most is észlelni jelentős huzatot.

86 A modenai számadás- és leltárkönyveket az Országos Levéltár mikrofilmje (OSZK, 8616 sz.) alapján Waigand József 1970-1972 között dolgozta fel művészettörténeti vonatkozású részek regesztájával, eredeti nyelven és magyar fordításban. Ez a cédula anyag az OMvH Tervtárában található. A hivatkozott rész a könyv 61. lapján van. Ugyancsak 1490-ből való a 90. lap említése az „alsó vagy kis konyháról”. A konyha (a kastély konyhája - de melyik?) kőműves javítását a 47/b lap említi, amikor két kőműves 6 napi munkájának 1 dukát béréről írt.

87 A modenai számadáskönyv említ tálalóasztalt, vagy díszedény bemutató asztalt, vagyis „credenzá”-t (1487. október 22-i bejegyzés, 32. old., Waigand József regesztájából).

85