Vukov Konstantin: A középkori esztergomi palota épületei (2004)

Jegyzetek

Dezső). Utódokumentáció, OMF Tervtár, nr. 910607 = 28077/c, 9. old.

35 A födém vasalásának egykori fényképét közli a „Műemlékvédelem törvényi keretek között” (szerk. Tamási Judit). NKÖM-OmvH, 2001, 86. old.

36 Ásatási jelentések, Várnai Dezsőtől, 1935. IX. 29-én. OMvH Könyvtár, Kézirattár K 841-844. A szerző a fontosabb adatokat kicédulázta (azonban alaposan Lővei Pál dolgozta fel). „Az alkápolnának nevezett tér földfeltöltése egykorú lehetett a kápolnaépítéssel. Itt dél felé egy tekintélyes függőleges falrepedés mentén résablakot vágtunk... megvilágítás végett” - írta Várnai Dezső. Utódokumentáció, OMF Tervtár, nr. 910607=28077/c, 18. old.

37 Mint az előző jegyzet, de 1936. X. 19-26. között írta Várnai Dezső, hogy Gerevich eleinte ellenezte a rózsaablak visszaszerkesztését és a leomlott szentély visszaépítése során a boltozati rekonstrukciót (Utódokumentáció, OMF Tervtár, nr. 910607 = 28077/c, 11. old.)

38 A kápolna 1938-ban készült helyreállításáról rövid összefoglalót ad Várnai Dezső. Utódokumentáció, OMF Tervtár, nr. 910607=28077/d, 18. old.

39 A források feldolgozó, értékelő elemzése olvasható Horváth István: Vitéz János palotájának régészeti feltárása c. (pp. 78-97), és Vukov Konstantin: Az esztergomi vár XV. századi érseki palotájának rekonstrukciója (pp. 105-109; in Vitéz János Emlékkönyv - Esztergom Évlapjai, Balassa Bálint Társaság, Esztergom, 1990) c. munkájában.

40 Voit Pál: Gyarmati Dénes mester és a régi magyar építőgyakorlat (in Művészettörténeti Tanulmányok, Budapest, 1957, pp. 46-87.). A számadáskönyvekben említett 100 gerenda soknak tűnik, valójában ennyi pl. egy 5x15-20 méteres faépülethez, egy lóistálló elegendő mennyiség.

41 A jelenségre Marosi Ernő: Buda és Vajdahunyad, a 15. századi magyarországi építészettörténet tartópillérei c. nagy ívű tanulmánya hívja fel a figyelmet (in Építés- és Építészettudomány, XV. Budapest, 1983). A palotaépítészet terén a budai palotaépítéshez szerzett külföldi mintákról ír Marosi Ernő: Zsigmond király Avignonban (in Ars Hungarica, 1984/1).

42 A kaszárnya többfázisú beépítése az északi oromfalról leolvasható volt. 1999-ben közepén az oromfalat lebontották, majd újraépítették, az eredeti lenyomatok eltűntek. Erről számol be Dr. Horváth István-Vukov Konstantin: A kaszárnya (palota) tudományos dokumentációja I-III. c. munkája. Esztergom, 1985 (kézirat), Balassa Múzeum, illetve OMF Tudományos Osztály.

43 A kaszárnya (palota) tudományos dokumentációja (mint az előző jegyzet)

44 Hasonló, 12-13. századi jelenség a gelnhauseni városháza előlépcsője Németországban, de régi ábrázolásokon is hasonlókat lehet látni.

45 Feltárta: Méri István (a dokumentációja az esztergomi Balassa Múzeum adattárában található).

46 Lehet, hogy későbbi, de lehettet a rézsűre kijárás ajtaja is.

47 Reinhold von Lubenau követ, szemtanú (1587) osztrák címernek vélte a Szécsi-címert, amelyet a palota ajtajai felett látott. A kaszárnya pinceraktárainak ásatása során dr. Horváth István Zsigmond-kori kályhacsempe töredékeit találta, amelyeket a megújító építkezés során dobhattak ki (Horváth István szíves közlése).

48 Reinhold von Lubenau 1587-ben írta: „...und war kein Seil oder Pfeiler drin.”

49 így maradt a 17. század végéig, egy I. Mátyás koronázásakor a választófejedelmekkel ült lakomáját megjelenítő 1612-es metszet még eredeti állapotában láttatja (Frank- furt/M Museum der Stadt, jelzet: WK 1.). Küllem szempontjából jó példa a Nancy-i hercegi palota, azóta átépítés nyomán eltűnt egykori nagyterme, amelyet a Szépművészeti Múzeum grafikai tárában is meglevő, J. Callot által 1627-ben készített metszet is mutat.

50 A sok más értelem mellett a „Bühne” szót - nyitott fedélszék esetében - a mai szótárak népi kifejezésként jegyzik, továbbá: az „ein Fass bühnen” kifejezés hordót dongázni, a „die Himmelbühne” jelentése pedig: az égboltozat.

51 „Stat und Schloss Gran” metszet és Ruda János metszete, mindkettő 1595-ből való.

52 F. Ostendorf: Die Geschichte des Dachwerks

(Leipzig/Berlin, 1908, reprint, Hannover, 1981), és H. Janse: Houten kappen in Nederland (Delftse Universi- taire Pers, Amsterdam, 1989) c. műveiben a tetőszékek e válfajának legteljesebb feldolgozásai tanulmányozhatók.

53 Kolostori dormitoriumok, infirmáriumok- ispotályok, munkatermek alkalmazásaitól a paloták „grand tinel”-je, a városházák „grosser Saal”-jáig tágul a faboltozat alkalmazási köre.

54 Jaques Callot két metszete a hercegi palota nagytermében tartott ünnepségekről Chevreuse hercegnő tiszteletére (a „Combat a la Barriere” 45. képen). Budapest, Szépművészeti Múzeum Grafikai Tára (R. Kaposi Vera szívességéből).

55 Houfnagel és Custos metszetein jól kivehető ez a három nyílás. Horváth István állapította meg, hogy az ábrázolásokon a már leomlott függőfolyosó mögötti fal látható, és ebben volt a három átjáró.

56Détsy Mihály: Esztergom 1530 körül egy vallomás tükrében (in Esztergom Évlapjai, 1981/11. kötet) c. művében közli a vallomás szövegét.

57 A nagyterem és erkélymotívum építészeti analógiáinak összefoglalása olvasható Vukov Konstantin: Az esztergomi érseki palota 15. századi állapotának rekonstrukciója (doktori dolgozat, BME Építészmérnöki Kar, 1991), és Vukov Konstantin: Az esztergomi vár XV. századi érseki palotájának rekonstrukciója (in Vitéz János Emlékkönyv - Esztergom Évlapjai. Balassa Bálint Társaság, Esztergom, 1990. pp. 98-160.).

58 A szemöldökkövet 1937-ben bontották ki (Várnai Dezső, Utódokumentáció, OMF Tervtár, nr. 910607=28077/c, 13. old.). Sajnos ezt „restaurálás” (tisztítás és ragasztás) céljából 1998-1999-bcn kiemelték, majd visszahelyezték. Ennek a darabnak az igazi értéke az ötévszázados helyben maradás volt! Az 1985-1988. évi kutatás és tudományos dokumentáció készítése során azonban a szemöldökkő körtetagozatának vízszintes középvonalát beszintezték (Balti-szint).

59 A 2000-ben átadott palotarekonstrukcióban az ablakfülkéket kibontották, és a szélesebbekbe a hármas osztást mutató fém kereteket helyeztek. Az így bemutatott homlokzat jól érzékelteti az egykori megjelenést. Sajnos a barokk garnizon fedésviszonyait nemcsak hogy meghagyták, hanem teljes másolattal kicserélve - határozottan rögzítették, ezzel konzerválták a vár dicstelen használatának tanújelét.

60 A modenai számadáskönyvek 1487. évi bejegyzéseiből: „Bálint mesternek üvegablakokért” fizetnek (október 14., 32. lap); „Kelemen mesternek 2 ablak megcsinálásá- ért a ruhatárban 70 din” (december 18., 33. lap). Waigand József regesztái, OmvH-KÖH tervtár, cédulaanyag

61 A Szibillák kápolnáját Rheinhold von Lubenau és id. Stephan Gerlach utazó (követek) is említik.

62 A várkápolna falképeiről írt Prokopp Mária: Az esztergomi várkápolna XIV. századi freskói (Művészettörténeti Értesítő, 1966. XV./2. pp. 73-88.) c. művében. A szibillák ábrázolásáról, Filarete Trattaojának szerepéről (ajánlásá84