Vukov Konstantin: A középkori esztergomi palota épületei (2004)

Jegyzetek

Jegyzetek

1 Mindszenty József: Esztergom, a prímások városa. Mind- szenty Alapítvány kiadása (szerk.: Bíró Béla), Budapest,

2000. p. 11.

2 Dercsényi Dezső-Zolnay László: Esztergom (Magyar Műemlékek). Képzőművészeti Alap, Budapest, 1956. p. 5.

3 Magyar régészet az ezredfordulón. NKOM-Teleki László Alapítvány kiadása. Budapest, 2003. Búzás Gergely-Laszlovszky József-Magyar Károly: Középkori királyi központok fejezet, p. 352.

4 A legtöbbet Lépőid Antal prelátus kanonok történésznek, Lux Géza építésznek, Várnai Dezső építésznek, Nagy Emese régésznek és Horváth István régésznek köszönhetjük az ismeretek terén.

5 A palota feltárása és helyreállítása a szakirodalomban jól feldolgozott. Lux Géza: Az esztergomi ásatások építészeti feladatai. Építészet II., 1942. pp. 77-83; Dercsényi-Zolnai: Esztergom (Magyar Műemlékek). Budapest, 1956. pp. 59- 74.; Dercsényi Dezső': Mai magyar műemlékvédelem. Gyorsuló Idő, Budapest, 1980

Sajnos az egykori dokumentációk rendezetlenül maradtak, és hiányaik miatt (pl. régészeti, régészeti rétegtani adat nincs) a részletkérdések tisztázását csak az építési naplók, beszámolók, a fennmaradt felmérési-tervi anyag, nemkülönben a restaurált műemlék tanulmányozásával lehet elvégezni, amelyet éppen e könyvben kísérelünk megtenni.

6 A 2000. évi millenniumi beruházás nem mutat be, nem tükröz minden értéket.

7 G. Duby-E. Moench: Der Palast der Päpste, Beaux Arts Magazine (különkiadás). Paris, 1992

8 Galeotto Marzio: Mátyás királynak kiváló, bölcs, tréfás mondásairól és tetteiről szóló könyv (ford.: Kardos Tibor). Magyar helikon, Budapest, 1977. (30. fejezet)

7 Magyarország Régészeti Topográfiája (5. Esztergom)

10 Várnai Dezső leírja, hogy a toronyban levő válaszfal mintegy 1 méter magasságban eltört, és egy tömbben maradt a ledőlt rész, amelyet 1935 elején Zachetti Ferenc kőműves segítségével visszanyomtak (Utódokumentáció).

11 Lippert az ún. kazamatákat felmérte, mivel a végében levő egyoszlopos termet Szent István szülőhelye kápolnává kívánták átalakítani, díszíteni.

12 Várnai Dezső: Az esztergomi királyi palota építési szakaszai. Magyar Műemlékvédelem, 1971-1972, Budapest, 1974

13 A „kis erkély-toilette” szerepéről írta Várnai Dezső: „Úgy gondolom, eredetileg a kis ajtónyílás csak őrfülke volt az első építési szakaszban és csak a toldalékrész (t. i. a Beatrix- terem) hozzáépítésekor alakították át belső közlekedésre”. Klozet minőségét „...látszik igazolni az erkély alépítményében lent lévő kiömlőnyílás is.” (Várnai Dezső: Utódokumentáció. OMF Tervtár, nr. 910607=28077/d, 27. old.).

14 Prof. Dr. Walter Haas (Universität Darmstadt) hívta fel erre a figyelmemet, köszönet érte.

15 Várnai Dezső szerint: „1935 decemberében a kettős kapu előtt csak foltokban meglevő 30x30 cm-es téglapadlót felszedve, a kapuzatok a királykapuval együtt teljes mélységben feltárást nyertek.” (Utódokumentáció, OMF Tervtár, nr. 910607= 28077/c, 9. old.). Archív fényképeken is csak az elbontott padozat kicsiny darabja regisztrálható, míg a studiolóban a padozat hézagrajzát Várnai felmérte, és egy kis „tanúfalat” is meghagyott.

16 Ezt állapítja meg az Utódokumentációban (OMF Tervtár, nr. 910607=28077/d, 28. old.). Továbbá Várnai elkészítette egy ide való reneszánsz kandalló rajzi rekonstrukcióját is a talált töredékekre alapozva.

17 Erről a követlátogatások egyértelműen beszámolnak.

18 Az „előszoba” használata is erről tanúskodik.

19 Várnai az utólag bevágott erkélyfülke szegélyein is észlelni vélte a beépített, burkolattartó boronafák lenyomatát (Utódokumentáció, OMF Tervtár, nr. 910607=28077/d, 28-29. old.).

20 „1936. évi elején befejeződött a lakótorony feltárása, ami első lépcsőben a palota termeinek renaissance téglapadlójának szintjéig hatolt le.” Pontos felmérés és fotózás után a téglapadlót eltávolították, „csekély perem jelzésként” tanú csíkot hagytak - írta Várnai Dezső (Utódokumentáció, OMF Tervtár, nr. 910607=28077/c, 9. old.).

21 Vitéz politikai életútját, udvarának humanistáit ismerteti a Vitéz János Emlékkönny (Esztergom Évlapjai, 1990) tanulmányainak sora. A Bonfini-idézet Geréb László fordítása.

22 Alberti az I. Könyvben (A terv) és a VII. Könyvben (A kultikus épületek díszítése) foglalkozik ezzel a problémával. L. B. Alberti: Könyv az építészetről (részletek), in Alberti (Bercsényi, 28-30). A BME építészhallgatóinak kiadása, ford.: B. Szűcs Margit, Budapest, 1982. p. 51.

23 A római hatást mutatja ki Feuerné Tóth Rózsa is. Feuemé Tóth Rózsa: A budai vár függőkertje és a Cisterna Regia (in Magyarországi reneszánsz és barokk, szerk.: Galavics G.), Budapest, 1975

24 Prokopp Mária: Esztergom - A várkápolna és Vitéz János érsek studiolójának freskói. TKM füzetek 692, Budapest, 2000. Az idézetet a lakótoronyról készített tudományos dokumentáció tartalmazza (a szerző engedélyével).

25 Janus Pannonius, magyarországi humanisták (Magyar remekírók, ford.: Szörényi László). Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1982. p. 995.

26 Szállási Árpád: Vitéz János és a természettudományok (in Esztergom Évlapjai -Vitéz János Emlékkönyv), 1990. p. 49.

27 Várnai Dezső felmérte. KÖH Könyvtár, kézirattár

28 A ferrarai Palazzo Schifanoia falfestészeti programjához hasonló lehetett.

29 Ásatási jelentés (Várnai Dezső, 1935. VIII. 12): „Tanácsterem, szintmélyítés. Akna ásása, a földszinti padló felmérése és felszedése.” Az ásatás során késő reneszánsz „kályhatöredékeket” is találtak. (Várnai, Utódokumentáció, OMF Tervtár, nr. 910607=28077/d, 28. old.).

30 Gerevich Tibor: Magyarország román kori emlékei. Budapest, 1939; Prokopp Mária: Az esztergomi várkápolna XIV. századi freskói. Művészettörténeti Értesítő, 1966 (XV), 2. sz., pp. 73-88; Entz Géza: Az esztergomi királyi kápolna oroszlános festménye (Esztergom Évlapjai). Képzőművészeti Alap Kiadóvállalat, Budapest, 1960. pp 5-10.

31 Pelzo (Péli Zoltán Gábor?): Géza fejedelem Esztergoma. Péli és Társa Bt., 2002. november; továbbá Bakay Kornél: Az Árpádok országa - őstörténetünk titkai, II. kiadás. Budapest, 2002. pp. 425-426.

32 Nagy Emese: Előzetes jelentés az 1964-67. évi esztergomi várásatásról, Archeológiái Értesítő, 1968. pp. 102-109. Ugyanezt a rajzot közli Magyarország Régészeti Topográfiája, 5. kötet. Horváth István is ezt használja fel az újabb régészeti eredményeket ismertető cikkeiben.

33 Prokopp Mária: Az esztergomi várkápolna gótikus falképeinek stílusvizsgálata, Művészettörténeti Értesítő, 1973 (XXII/3). pp 187-198.

34 „U. ez (ti. renaissance téglapadozat) a kápolnakapunál, ahol a lábazatokat eltakarta az érseki emelés.” (Várnai

83