Vukov Konstantin: A középkori esztergomi palota épületei (2004)

A gyakorlati rekonstrukció alapjai és lehetőségei

pontban, záradékban képesek találkozni. A hevederek szélessége 34-35 centiméter.- A boltváll magassága, vagyis az oszlopfők fel­ső síkja a padlótól mérve 3,15 méter. Szerkesztési elvek a maradványok alapján:-A bordaboltozat záradékmagassága egyezik a studiolo boltozatával, vagy legfeljebb 20 cen­timéterrel magasabb (Balti 167,45 méter, re­latív 7,83 méter).- A lünetták a falsíkok közepére nézve szim­metrikusak. A kettős kapu feletti falsík, mint a legigényesebb látvány, szabályos félkörívet képez (a lenyomatokból is igazolhatóan), így ennek a lünettának, vagyis a boltsüveg falhoz simulásának a záradéka 6,15 méter a jelenlegi (román kori) padlótól. A körablakos falon a lünetta közepe azonos a körablak tengelyével, de alakja már nem szabályos kör, hanem lapí­tott, közel elliptikus. A másik két falsíkon ha­sonló elven alakul a lünetta záradékának ma­gassága, amely mindegyiknél 6,15 méter (Bal­ti 65,77 méter) a padlótól.- A hevederívek csúcsos ívmenetűek.- A boltsüvegek palást felületűek lehettek, vagy csak nagyon kissé púposak. A palástfelülctet A. 132. kép. A Zodiákus-ív geometriája (a - Várnai Dezső szerkesztése, b - a szerző szerkesztése) 1 - A Zodiákus ív (osztó hevederív), 2 - a Beatrix terem felőli zárófal vezéríve, 3 - a keleti fal vezéríve jól lehetett zsaluzni. Púposodó süveget ott ér­demes készíteni, ahol kézből falazható, azon­ban esetünkben a felületek meghaladják a ké­zi falazás praktikus lehetőségét. A Lux-féle helyreállítás ma is elfogadható, de lehet esetleg tömegformálás okán, illetve a beázá­sok megszűntetése indítékából foglalkozni a hely­reállítással, ahogy Lux Géza rajzban meg is tette. A Beatrix-terem kívül esik a Fehér-torony ötszögű tömegén, és felette nem lehetett már hasznos he­lyiség, így elképzelhető a boltozatok rekonstruálá­sa. Ez inkább a lakótorony, és benne a studiolo boltozatának rekonstrukciójával járó szintemelke­dés függvényében értékelhető. A dolgozószoba Alaprajza nem maradt fenn a maga teljességében, azonban megállapítható, hogy trapéz formában szűkülő hosszanti tér, tehát ez a terem sem szabá­lyos négyszög. Négy ajtó nyílik belőle, falai festet­tek voltak. Legjelentősebb a Beatrix-terem, a ket­tős kapu nagyobbik íve felé való átjárás, ahol az ajtószárny az átjáró mélyén, a másik teremnél volt, a boltozott mennyezetre reneszánsz kazettá­kat festettek. A studiolo másik csatlakozó helyisé­gében, a kis folyosóban is ugyanilyen festett meny- nyezetábrázolás látható. A padlót vörös mészkő lapok borítják, amely a román kori építésből való. Csak a falvégen maradt meg csekély hírmondó a reneszánsz kori téglapadlóból. Hiteles maradványok:- A studiolo keleti fala teljesen leomlott az ost­romok ágyúzásai során, de a nyugati oldalon a kettős kapu átjárója feletti sarokban eredeti helyén (in sitii) megmaradt egy boltvállindító kőgyám. Ebből leolvasható, hogy borda nél­küli római keresztboltozás szerkezeti része.- Ugyanazon teremben elemeire széthullva ta­láltak meg egy hevederívet, amelyen az Állat­öv jelképei festve sorakoztak.- A Zodiákus képeinek sorrendjéből Várnai Dezső előbb rajzban, majd 1972-ben, eredeti­ben összeállította ezt a szintén holdsarló, vagy kifli oldalnézetű ívet, amelynek alsó ívvonala közel félkörív, a boltsüveg csatlakozásánál azonban a terem trapezoid formája miatt már kissé ellipszis (132. kép).- fivz. 1605-ös töröktől való visszafoglalás idejére már szétlőtt Fehér-tornyot sebtiben kijavítják, megfoldozzák az omladékok anyagából, azon­ban a torony tövében falcsonk tanúskodik az eredeti kiterjedésről, és így az egykori 12. szá­zadi ötszögű építmény konfigurációjáról. 78

Next

/
Thumbnails
Contents