Vukov Konstantin: A középkori esztergomi palota épületei (2004)

A gyakorlati rekonstrukció alapjai és lehetőségei

Szerkesztési elvek a maradványok alapján:- Az egykori alaprajzi kiterjedés ismeretében a studiolo térformája pontosan kiszerkeszthető. A belső tér, mint a lakótoronyban levő közép­ső választófallal kettéosztott terek egyike, tra­pezoid alaprajzú volt.- A boltozati nyomok és az alaprajz ismereté­ben a boltozás kifogástalanul, tíz centiméteres pontossággal rekonstruálható. A teret egyet­len hevederívvel, vagyis a Zodiákus-íwel megosztottan, két mezőben római keresztbol­tozat fedte, és ez igazodott a nem szabályos négyszög alaprajzú formához úgy, hogy a ve­zérgörbe szabályos félkörívből ellipszissé nyo­módik össze a szűkülő térben.- A Zodiákus-ív pontosan kettéosztotta a teret. Ma a múzeumi bemutatásban átlósan elhe­lyezve láthatjuk, amely térélményben megté­vesztő hatású, ugyanis a boltozati heveder elv­ben jól elférhetne a terem két ajtaja közötti pillér felett, amely a meghatározható közép­vonal és a boltmezők kettéosztásának helye az eredeti helyiség terében. A boltozat, mint fentebb állítottuk, a Zodiákus- ív és az eredeti helyzetében megmaradt vállkő alapján igen pontosan megszerkeszthető. A bolto­zat által a lakótoronynak még 3,5 méterrel kell megmagasodnia! A gyakorlati adottságok alapján azonban elképzelhető, hogy a studiolo terét a je­len alaprajzi csonkaságában megtartva, a boltozat csak részleges terjedelemben, a fal síkjával elvág­va kerül bemutatásra. Még akkor is érzékelhető lesz a terem pompája, ha a töredékes freskóprog­ramhoz, az erények képéhez töredékes boltozat­bemutatás társul. A könyvtárszoba vagy tanácsterem A terem lefedése kéttraktusos római keresztbol­tozatos lehetett, mivel így a záradék nem került az oldalfal-lünetták záradékánál magasabbra. Ebből következően: a helyiség fölött még egy járószint volt, ahova a studiolo kis csigalépcsője vitt föl. A boltmezőket elválasztó hevederív fél oszlopokról indult, ugyanígy a helyiség sarkaiban is, rokonság­ban a Bcatrix-terem sarkaiban álló negyed oszlo­pok kialakításával, részleteivel. Az ismert mére­tekből a hiányzó szerkezeti megoldás jól kiszer­keszthető (133. kép).121 133. kép. A lakótorony másik helyisége, az ún. könyvtár vagy tanácsterem alaprajzi rekonstrukciója a boltozás ábrázolásával, Várnai Dezsőtől, 1972 Gyakorlati szempontból a Fehér-torony kora új­kori szétlövése miatti változás, mármint a helyiség felének eltűnése és lekerekített visszaépítése miatt, az elméleti eredmények átültetése nem értékelhető. Ebben a helyiségben tanúként megtartásra érdemes a Lux-féle felülvilágító üvegtégla betéte, az alul- gerendás vasbeton födém, mint egy korszak sajátos szerkezeti emléke, továbbá, a műemlék 1936-1938. évi helyreállítási módszerének tanújaként is. Összefoglaló értékelés a gyakorlati rekonstrukcióról A javasolt rekonstrukciók egyrészt pontosan ki­szerkeszthető építészeti kialakításból lehetsége­sek, másrészt a tudományos kutatások eredmé­nyének tükrözéseként új építészeti eszközökkel az egykori tér érzékeltethető, és alatta minden ma­radvány megvédve megtartható. Az első módszerre maguk Luxék mutattak pél­dát a kápolna helyreállításakor, így különösen a studiolóban követhetjük e módszert. A Beatrix-te- rem is alkalmas ilyenfajta rekonstrukcióra, azon­ban a freskós terem igényelné a hozzá illő térél­mény - legalább részleges - bemutatását. A második rekonstrukciós lehetőséget a nagy­terem létesítése adja. A tudományos kutatások eredményei alapján, a feltárók dokumentált szándékainak megfelelően, és a megóvott eredeti maradványokból kiolvasha­tóan - a tudományos kutatással igazolt kiegészíté­sekkel - a közel 65 évvel ezelőtt leállt munka mél­tón folytatható. 79

Next

/
Thumbnails
Contents